A júliusban induló új, központosított időpontfoglalási rendszer a rendelőintézetek szabad kapacitásainak hatékonyabb kihasználását és ezáltal a várakozási idő csökkentését célozza. De még sok a kérdőjel, hiszen tesztüzem egyelőre nem volt, és nem tudni azt sem, kötelezni fogják-e a szerencsésebb helyzetű, rövidebb előjegyzési listával rendelkező szakrendelőket a közreműködésre.
Ha minden a kormány tervei szerint alakul, júliustól új időpontfoglalási rendszer lép működésbe a járóbeteg-ellátásban. A járóbeteg-irányítási rendszer (jir) lényege – ahogy arról Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára nemrég egy szakmai konferencián beszélt –, hogy az EESZT (Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér) online felületen keresztül a páciens akár önállóan is foglalhat időpontot abban a szakrendelőben, ahol a leggyorsabban kaphatja meg a szükséges ellátást. A fejlesztés, legalábbis elvileg, hozzájárulhat ahhoz, hogy valamelyest kiegyensúlyozottabb legyen a közfinanszírozott szolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetősége – ha nem is területi értelemben, hanem azáltal, hogy a betegek vállalják akár az utazást is egy olyan rendelőintézetig, ahol hamarabb kerülnek sorra.
• Milyen várakozási időkkel kell számolni?
• A kapacitások szűkössége mellett milyen tényezők vezethetnek hosszas várakozási időhöz?
• Miért lehetnek demotiváltak a szakellátásban dolgozó orvosok?
• Lehet-e olyan ellátóhely, ahol az új előjegyzési rendszer bevezetésével nőni fog a várakozási idő?
Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!
Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!
