Kényszerpályán: nem volt esély elkerülni a szovjetek elleni válaszcsapást

Kényszerpályán: nem volt esély elkerülni a szovjetek elleni válaszcsapást

A Szovjetunióból hazatért csapatok ünnepélyes fogadására rendezett díszszemle 1941. december 14-én, Budapesten (Fotó: Fortepan)

Ezelőtt nyolcvan évvel már magyar csapatok is támadták a szovjet vonalakat, a Kárpát-csoport július 7-én elérte a Dnyesztert. Miért támadta meg Hitler a Szovjetuniót 1941. június 22-én? Elkerülhettük-e volna a hadba lépést? Többek között erre keressük a választ.

Ehhez a háborúhoz nekünk semmi közünk! Ez nem a mi háborúnk! – emelte föl a hangját az 1941. június 23-ai kormányülésen Bárdossy László miniszterelnök, majd nyomatékul öklével az asztalra vágott. Haragját Werth Henrik vezérkari főnök legújabb memoranduma váltotta ki.

„… nem támasztunk követeléseket”

Werth már másodjára javasolta, hogy Magyarország önként csatlakozzon a szovjetellenes háborúhoz. A katonai lobbi az ügy érdekében igyekezett minden követ megmozgatni, még német katonatársaikat is arról győzködték, érjék el, hogy a birodalom gyakoroljon nyomást a magyar politikai vezetésre. Werth úgy vélte ugyanis, hogy a revíziós eredmények megőrzése, újabb területek visszacsatolása csupán akkor lehetséges, ha a keleti villámhadjárathoz az elsők között csatlakozunk.

Bárdossy határozottan szembement a honvédvezérkar főnökével; az említett június 23-ai minisztertanácson – ekkor már egy napja nyomultak előre a Wehrmacht erői kelet felé – meg is szavaztatta a kormánytagokat a hadba lépés kérdéséről. Először – ahogy az ülésen jelen lévő sajtófőnök, Ullein-Reviczky Antal memoárjában olvashatjuk – maga a miniszterelnök szavazott: nemmel. Ugyanígy voksoltak a miniszterek is, csak a honvédelmi minisztert helyettesítő Győrffy-Bengyel Sándor gyalogsági tábornok mondott igent a kérdésre a távollévő tárcavezető utasítására.

Erről is olvashat a cikkben:
• Egyáltalán ne jött váratlanul a német-szovjet háború
• Nem őrültség vagy elvakult ideológia vezette Hitlert, amikor a szovjetek ellen fordult
• Magyarországnak semmi esélye nem volt, hogy kimaradjon a háborúból

A teljes cikket a Magyar Hang július 2-án megjelent 2021/27. számában, az Időgép-mellékletben találja (tartalomjegyzék itt). Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!

Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1490 forint!

Előfizetek
Már előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!