Korai Greta Thunberg

Korai Greta Thunberg

Fotó: Unsplash/Anna Kolosyuk

Az óvodában szerelmes voltam Reginába, és mondhatnád, hogy csak gyermeki szimpátia volt, ragaszkodás valakihez a bizonytalanságban, a felnövés rögös útján, de ez nem igaz – az a lány igenis gyönyörű volt, és mindent megtettem, hogy felhívjam magamra a figyelmet. Amikor a fiúk beszorították őt a mosdó sarkába, bevetődtem közéjük, kisebb kárt okozva a berendezésben. És a bokorban, amikor főzőcskézés közben téglával törtük a diót, ki rakta oda az ujját helyette? Hát persze, hogy én. Amikor a Feri, a nagyfejű srác a középsőből le akarta húzni a szoknyáját, ki ugrott elé? Én, az én kantáros nadrágom rántották le.

De mondhatnám azt az esetet is, amikor a szerelmem fogadott, hogy megeszik egy élő gilisztát, és én nyeltem le helyette. Ha a menzán kiöntötte az undorító salátalevest, és a napközis Juci néni kihívta a többiek elé, hogy megszégyenítse, akkor én egyszerre kettőt öntöttem ki, amin Vince úgy röhögött, hogy az orrán jött ki a második, nagy mutatvány volt, mivel a makaróni egy elég hosszú tészta. Ha a fürdésnél elszakadt a fürdőruhája megkötője, csak én voltam egyedül, aki nem kuncogott, hogy majdnem kilátszott a cicije, elszaladtam a törülközőért. Mindennap vártam a pillanatot, amikor megfogja a kezem, és nem nekem kell erőszakkal előhúznom a kabátja zsebéből, amikor párba állítottak minket.

Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1490 forint!

Előfizetek
Már előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!

Címkék: óvoda, szerelem, tárca