Magyarországon vasúttal és egyetemmel, Nyugat-Afrikában halfeldolgozókkal terjeszkedne Kína

Hátborzongató látványra ébredtek a gambiai Gunjur falu lakói 2017. május 22-én. A buja növényzete és gazdag állatvilága miatt csodált közeli Bolong Fenyo nevű lagúna türkiz vize bíborszínűvé változott, a felszínen halak tetemei lebegtek, és a korábban madárdaltól hangos tájra kísérteties csend telepedett. A babonás helyiek isteni előrejelzésről beszéltek, hamarosan kiderült azonban, hogy nem a transzcendens szférából, hanem egy közeli gyárból érkezett a csapás. A mintavételek egyértelművé tették, hogy a falutól nem messze működő kínai halfeldolgozó üzem engedte bele szennyvízét a lagúnába. Hosszas nyomozásra és jogi procedúrára nem volt szükség, a peren kívüli gyors megegyezést követően a cég kifizette a 25 ezer dolláros (akkori árfolyamon 14,5 millió forintos) büntetést. 

Akár tiltakozhattak is volna, ám a helyi környezetvédelmi hatóság jóindulatú szankciója eltörpült Kína csaknem 100 millió dolláros (közel 29 milliárd forintos) gambiai befektetései mellett.

Nem véletlenül esett az ázsiai nagyhatalom választása a kontinens legkisebb, „Mosolygó part” néven is ismert államára. A nyugat-afrikai országok dúskálnak a halban, az anyagiak terén azonban már nem állnak ilyen jól, Gambia is nyakig ült az adósságokban, örömmel fogadta hát Kína közeledését. Az elmúlt években három kínai halfeldolgozó is épült az Atlanti-óceán partján, amelyek révén az alig több mint 2 millió lakosú országban évente több mint 7500 tonna halat fognak ki. A zsákmány egy része ugyanakkor különös utat jár be.

• Mi köze mindennek a Fudan egyetemhez és a Budapest-Belgrád vasútvonalhoz?
• Hogyan terjeszkedik Kína egyre inkább a világban?
• Miért járhat katasztrofális következményekkel a kínai halászflották egyre látványosabb jelenléte a nyugat-afrikai vizeken?

A teljes cikket a Magyar Hang július 9-én megjelent 2021/28. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!