Megfizetjük az orosz olajfüggés árát

Az idei első hónapokban elérhette a 94 százalékot a Mol százhalombattai finomítójába kerülő orosz olaj aránya a nyersanyag importján belül, tavaly 78 százalékos lehetett a részarány – számolta ki a behozatali nyilvántartásokból Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázipari elemzője. Nagyon magas tehát az orosz olaj aránya, különösen annak fényében, hogy az Orbán-kormánynak az Ukrajna lerohanása óta eltelt több mint két évben érzékelhetően csökkentenie kellett volna az orosz energiafüggőséget. 2022-ben úgy kapott ideiglenes felmentést Magyarország, Szlovákia és Csehország az orosz nyersolajimport uniós tilalma alól, hogy cserébe elvárták tőlük egy új beszerzési rendszer záros határidőn belüli kiépítését. Csehország néhány év alatt az orosz olajszállítás részarányát 55 százalékról 40 százalék alá csökkentette, és jövőre teljesen le akar válni róla. Ehhez képest szinte sehol sem tart hazánk, amit sokan kész energiastratégiai öngyilkosságnak tartanak. S mintha csak őket akarná igazolni az élet, az ukránok július 11-étől leállították az orosz Lukoil tranzitját Szlovákia és Magyarország felé a Barátság kőolajvezetéken.

Kijevben azzal indokolták a lépést, hogy így akarják elérni a katonai kiadásokra is fordítható orosz energiabevételek csökkenését. Egy nemzetközi elemzés szerint a szankció alól felmentett magyar, szlovák és cseh piacok idén áprilisban összesen mintegy 600 millió eurót fizettek az orosz kőolajért, ebből Magyarországra 250 millió euró (közel 100 milliárd forint) jutott.

• Mivel magyarázzák az ukránok a Lukoil szállítmányainak blokkolását?
• Vajon valóban politikai és nem szakmai jelzés a magyar-szlovák tandem számára az olajcsap beszűkítése?
• Ki lehet-e kerülni az ukrán blokkot, és ha igen, hogyan?

A teljes cikket elolvashatja Plusz előfizetésünkkel, vagy a Magyar Hang hetilap augusztus 8-ig kapható 2024/31. számában. Országjáró riportok, interjúk, elemzések, véleménycikkek, reklámmentes olvasás – ezeket kínálja a Magyar Hang Plusz!