Szabad György, a tudós muszájpolitikus

Szabad György, a tudós muszájpolitikus

Göncz Árpád köztársasági elnök beiktatásakor a parlamentben 1990. augusztus 3-án. Mögötte Szabad György az országgyűlés elnöke, tőle balra Soltész István az országgyűlés főtitkára, jobbra Trombitás Zoltán az országgyűlés egyik jegyzője (Fotó: Fortepan/Szalay Zoltán)

Száz évvel ezelőtt, 1924. augusztus 4-én született Szabad György történész, az 1990-es, első szabadon választott Országgyűlés elnöke. Alakja ma egy nehézségekkel és tévedésekkel teli, de mégis liberális és demokratikus korszak reményteljes nyitányának fontos szimbóluma. Szabad az átmenetet szolgáló olyan értelmiségi politikus volt, aki mára talán törvényszerűen – ám sokunk sajnálatára – kiveszett a hazai közéletből.

Nézzétek csak! Még a járása is olyan, mint Kossuthé – mondta egy alkalommal Antall József miniszterelnök néhány politikustársának az éppen távozó házelnökről. Szavaiban az irónia mellett ott csengett a visszaemlékezők szerint a tudós professzor iránti elismerés is. A két értelmiségi, történészi pályáról érkező politikus – az MDF-ben párttársak – nem csupán kölcsönösen becsülték egymást, de az adott pillanatban az ország közjogi méltóságaiként együtt is dolgoztak. A szót félve írom le: amikor egy alkalommal valaki – országgyűlési elnökségére utalva, amelyet hosszas kapacitálás után vállalt el – közjogi méltóságnak titulálta, Szabad György az asztalra csapott: „Nem vagyok semmiféle közjogi méltóság. Az Országgyűlés választott tisztviselőjeként dolgozom.”

Polgári liberális, egyúttal köztársasági és plebejus felfogása nem csupán történészi pályáján kísérte végig. Amikor 1990 nyarán az új, szabadon választott törvényhozás a címerkérdésről tárgyalt, Szabad a magyar függetlenségi hagyományokra hivatkozva a Kossuth-címer mellett érvelt és szavazott. Máig emlékezetes, milyen színvonalas, történelmi, politikatörténeti érveket csatasorba állító vita zajlott akkor a parlamentben. A választóvonal sem mereven a kormánypártok és az ellenzék között húzódott, hiszen például Antall József miniszterelnök és Tölgyessy Péter, az SZDSZ, a legnagyobb ellenzéki párt frakcióvezetője is egyaránt a koronás változatot támogatta.

A teljes cikket elolvashatja Plusz előfizetésünkkel, vagy a Magyar Hang hetilap augusztus 8-ig kapható 2024/31. számában. Országjáró riportok, interjúk, elemzések, véleménycikkek, reklámmentes olvasás – ezeket kínálja a Magyar Hang Plusz!

Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!

Előfizetek
Már előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!