Döntéshozó politikusokkal, döntés-előkészítő szakemberekkel találkozott Brüsszelben Magasházi Mónika. A transzjogi aktivista maga is transznemű – a gyakran ellenséges hangulat dacára –, egyáltalán nem érzi úgy, hogy sziszifuszi munkát végez.
– Az Európai Parlament egyik kávézójában beszélgetünk, mi látogatásának célja?
– Azért jöttem, hogy elhozzam ide a magyar transznemű embereknek az egyik legnagyobb problémáját, a nem- és névváltás jogi lehetőségének 2020-as megszüntetését. Azóta már több mint négy év telt el, és látszik, hogy a közösséget ez nagyon komolyan érinti, mindennapi stresszt okoz, nagyon nehéz így a mindennapi élet számunkra.
– Milyen hatással volt ez a jogszabály a transzneműekre?
– Sokan döntöttek úgy, hogy elhagyják az országot és megpróbálnak külföldön új életet kezdeni. Ehhez persze sok minden kell, nyelvismeret, szaktudás, ismeretség. Sokan inkább visszahúzódtak, megpróbáltak láthatatlanná válni, azt mondják, hogy ne beszéljünk, mert akkor még az sem lesz, ami most elérhető. Van, aki – s ezt én is átéltem – az öngyilkossági kísérletet választja. Nagyon stresszes szituáció, amikor a személyi igazolványt elő kell venni, és mindenki fel tudja idézni, hogy a mindennapi élet során hányszor van szükség arra, hogy igazolja magát ügyintézés, posta, bérletvásárlás kapcsán. Egy transznemű ember számára minden egyes alkalom rendkívül kellemetlen.
• Milyen utat kell végigjárnia ma Magyarországon annak, aki a tranzíció mellett dönt?
• Hogy éli meg a kormány propagandáját?
Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!
ElőfizetekMár előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!
