A pornókirály és a kétharmad

A pornókirály és a kétharmad

Gattyán György

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Nagyot mondott Gattyán György a Forbes-nak adott múlt hétvégi interjújában. Olyannyira nagyot, hogy az már-már a népmeséket idézi, A nagyotmondó legény című mese jól példázza ezt. A történet szerint egy szép napon a király kihirdeti, hogy annak adja leányát s fele királyságát, aki olyasmit tud mondani, amit ő nem tud elhinni. Mivel a király mindenkinek elhisz mindent, a jelentkezők sorra buknak el, míg végül a mese főhőse egyre nagyobbakat lódítva olyat mond, amivel kihozza a sodrából a királyt. Az uralkodó felindultságában dőre módon hazugságot kiált, s mire észreveszi magát, már késő: a nagyotmondó legény elnyeri a mesebeli jutalmat.

Gattyán György egy időben – sok egyéb érdekeltsége mellett – a Magyar Népmesék filmsorozat finanszírozója volt, így akár ismerheti is a fenti történetet. A milliárdos nem sokkal az előválasztások után jelentkezett be a politika világába, cseppet sem szerény ambíciókkal: pártalapításról és az országgyűlési választásokon történő részvételről beszélt, a miniszterelnök-jelöltség vállalását se zárta ki. Azóta a mesebeli nagyotmondó legényhez hasonlóan egyre nagyobbakat mond: a múlt hétvégi Forbes interjújában már egyenesen kétharmados Gattyán-győzelmet vizionált.

Hogy hova lehet emelni a tétet, nem látni még pontosan – a következő mondás talán a négyötödös győzelem lesz, a győzelmet követően pedig havi egymilliós alapjövedelem fog járni mindenkinek. Persze a nagyotmondás még nem is lenne olyan figyelemre méltó, hiszen az önmagában nem jelent semmilyen vállalást, mondhatnánk, hogy itt egy milliárdos, aki unatkozik, és szórakozást keres magának, vagy talán csak elgurult a gyógyszere. Gattyán azonban komoly összegeket is invesztálni szándékozik különös projektjébe, amelynek fő célja – állítása szerint – Magyarország magas szintű digitalizációja lenne. Hogy ez az üzletembernek miért lett oly hirtelen fontos, egyelőre rejtély mindenki számára, törekvései mögött mindenesetre valódi cél állhat: egy üzletember számára a befektetéséért cserébe valamifajta haszon realizálása (nem feltétlenül anyagi értelemben) mindig elsőrendű szempont. Százmilliókat vagy akár milliárdokat kidobni az ablakon cél és valamifajta várható eredmény nélkül még Gattyánnak is drága szórakozás lenne. A fő kérdés tehát nem is az, hogy Gattyánnak van-e célja vagy nincs, hanem az, hogy színrelépése és szándékai kapcsán igazat mond-e, vagy hazudik. Bár az eddigi információk alapján ezt teljes bizonyossággal nem könnyű eldönteni, Gattyán interjúi, illetve a Friderikusz-podcastban nyújtott performansza komoly támpontokkal szolgálhat néhány következtetés levonására.

A Friderikusz-podcast, illetve a Forbes- és Index-interjú alapján Gattyán alap narratívája az, hogy itt politikai szempontból két nagy tömb van, akik folyamatosan sározzák egymást, a fő célja mindkét tömbnek a politikai hatalom megszerzése. Ennek érdekében szándékosan törésvonalat tartanak fenn a magyar társadalomban, mivel ezáltal tudják megtartani, mobilizálni szavazótáborukat. A milliárdos szerint alapvetően két múlt küzd egymással, a magyaroknak egyelőre nincs alternatívája, mihelyst azonban lesz, akkor milliók fogják nagy örömmel az új, harmadik alternatívát (tehát őt és pártját) választani.

Itt akár meg is állhatunk egy percre, hiszen a narratíva máris hibádzik. Törésvonal(ak) valóban akadnak, ez azonban nem a „két nagy tömb” legújabb kori rivalizálásának eredménye, hiszen törésvonalak már korábban is léteztek. Ha valamit fontos lenne kiemelni, az inkább az, hogy a Fidesz 12 éve tartó uralma során fokozatosan egyenlőségjelet tett a politika és az aljasság közé, amellyel igen hathatósan ásta egyre mélyebbre az árkokat. A kiépülő Orbán-rezsim az egyébként is megosztott nemzetben tovább fokozta a megosztottságot, olyan szintre emelve ezzel a polarizációt, hogy ma már a politikai szereplők és a szavazótáborok nem egy nemzet részeiként, hanem megsemmisítendő ellenségekként tekintenek egymásra.

A Gattyán által emlegetett, Fidesszel szemben álló „másik nagy tömb” csak az utóbbi időben formálódott egységgé, ami paradox módon pont a Fidesz politikájának köszönhető. Orbánék olyan gyalázatos stílusban, olyan mértéktartás nélkül politizáltak az utóbbi években, hogy az összekovácsolta a sokszínű ellenzéket, előidézve ezzel a centrális erőtér megszűnését, amely a Fidesz korábbi sikereinek egyik legfőbb eleme volt. A Fidesz fokozatosan kisodródott szélre, amely hol szélsőbalt, hol szélsőjobbot jelent, attól függően, hogy hatalomtechnikáról, kommunikációról, mentalitásról vagy retorikáról beszélünk. Néhány mondatban egy nevezőre hozni a „két nagy tömböt” és azok céljait tehát vagy tudatlanság, vagy szándékos demagógia.

Egy ködös projekt

Nem kevésbé különösek és ellentmondásosak Gattyán saját projektjéről és a digitalizációról elhangzott mondatai. Állítása szerint van egy „nyers” felmérésük, ahol a felnőtt lakosság több mint fele azt nyilatkozta, hogy nem elégedett a magyar állam által nyújtott szolgáltatások digitalizációjával. Ezen a ponton Friderikusz él a gyanúperrel, hogy ez a felmérés nincs hitelesítve, illetve nem egy komoly kutatóintézet készítette. Gattyán szerint azonban nem ez a lényeg, mivel ők maguk a kutatóintézet, majd – némi ellentmondást okozva – hozzáteszi, hogy „ők ezt más intézetekkel mérették fel”.

Gattyán ezt követően előadja, hogy az egész programba azért fogott bele, mert Magyarország ezáltal függetlenné válhatna gazdaságilag, és ha a 106 választókerületben az általa kijelölt képviselők digitalizációval foglalkoznának, akkor ez Magyarország GDP-jén is meglátszana. Arra, hogy mit is jelentene a digitalizáció a hétköznapok szintjén, az üzletember az online ügyintézés fejlesztésével válaszol, hiszen tudomása szerint ma minden ügy kapcsán be kell menni a hivatalba. A műsorvezető próbálja ezt cáfolni, mondván, hogy azért manapság már ott van például az ügyfélkapu az online ügyintézésre. A válasz meglephette a milliárdost, hiszen egy „hát nem tudom” reakció után a felvétel meg lett vágva, a vágás utáni folytatásban pedig azzal próbálja érvelését alátámasztani, hogy neki a személyi igazolványa készítése miatt a múltkor be kellett menni a hivatalba.

Az interjú ezen pontján Friderikusz számára is kezd nyilvánvalóvá válni, hogy az emlegetett digitalizáció keretei enyhén szólva ködösek, ezért áttereli a szót a téma politikai oldalára. Felhívja a figyelmet arra, hogy a projekt által fejleszteni kívánt területek (egészségügy, oktatás, közigazgatás) mindegyikében a hatalomé a döntés joga, az Orbán-rezsim és úgy általában a politika megkerülhetetlen tényező. Gattyán azonban nem zavartatja magát, érvelése szerint pont ez a projektje lényege: akár akarja a digitalizációt a politika, akár nem, ő a fejlődést ki fogja provokálni; ehhez kellenek a képviselők és választókerületek is, hiszen „ez az egyik legjobb lefedettsége az országnak”.

Gattyán érezhetően nem szakmai alapon érvel, hiszen ha egy üzletember komolyan gondolná Magyarország digitalizációs fejlesztését, ahhoz professzionális menedzsment eszközökkel, üzleti és gazdasági szemlélettel közelítene, nem pedig pártról, képviselőkről és választókerületi szisztémáról hadoválna. Gyanút fog Friderikusz is, hiszen azonnal felemlegeti a politikai szereplők aggodalmait, miszerint az egész digitalizációs projekt csak egy fedősztori, a valódi cél az adatbázis-építés, politikai szerveződés és a politikai térbe történő bezavarás, néhány hónappal a választások előtt.

Beszédes nonverbális jelek

Az interjú további részében Gattyán testbeszéde kapcsán tetten érhető néhány különös nonverbális jelzés is, amelyeket érdemes alaposabban is górcső alá venni. Nonverbális kommunikáció alatt az emberek arckifejezéseit, a külső megjelenést, a kéz- és lábmozdulatokat, a testmozgást értjük. Mivel a nonverbális kommunikáció az átlagembernél nem tudatos, így ezen jelzéseket olyan árulkodó jeleknek lehet tekinteni, amelyek képesek felfedni az illető valódi gondolatait, érzelmeit és szándékait. A téma kapcsán What Every Body is Saying (Beszédes testek) címmel jelent meg kiváló könyv, amelyet Joe Navarro egykori FBI ügynök írt, akinek évtizedekig a nonverbális jelek megfigyelése és értelmezése volt az egyik szakterülete. Navarro számos esetet leír, amikor az igazság felfedésében nagy segítségére volt a nonverbális kommunikáció értelmezése, amely akár az emberi kommunikáció 60-65 százalékát is kiteheti. A nonverbális jelek értelmezése az Egyesült Államokban évtizedek óta bevett szokás, a rendőrök például felsőbb parancs nélkül is megállíthatnak, megmotozhatnak bárkit gyanús mozgás és viselkedés esetén. A nonverbális jelekből levont következtetéseket az amerikai Legfelsőbb Bíróság (SCOTUS) jogilag is elismeri.

A Gattyán-interjú kapcsán feltűnő, hogy a milliárdos rendre felhúzott szemöldökkel, enyhén megemelt orral beszél, amely Navarro szerint a nagy magabiztosság jele. Stressz vagy elbizonytalanodás jeleit (nyak vagy halánték érintése, ajakprés) az interjú nagy részében nem nagyon lehet felfedezni. A műsorvezető azon felvetésére azonban, hogy nem a regnáló hatalom részéről kereste-e meg őt valaki politikai célból, Gattyán hirtelen fejtartást vált, és furcsa mosolyt villant. Eme kényelmetlen kérdésnél a nonverbális kommunikáció tehát hirtelen váltást mutat: a váltás mindig jelzésértékű, a sandító, gúnyos mosolyból pedig többnyire felvilágosítást kaphatunk az illető valódi gondolatairól és szándékairól. Azon riporteri aggodalomra, miszerint a tapasztalatok alapján egy párt ilyen rövid idő alatt jó esetben két-három százalékos támogatottságot tud szerezni, a milliárdos újabb szokatlan fejmozgatással és furcsa arckifejezéssel reagál. Nyelvét rövid időre kidugja, amely a nonverbális értékelés szerint a bizonytalanság jele. Annál a pontnál, amikor a Fidesz-ügynök vádját próbálja semlegesíteni azzal, hogy ő és a regnáló kormány igazából nincs jó viszonyban, Gattyán a szokottnál jóval hosszabb ideig pislant, amely a szemblokkolás tipikus esete. Navarro szerint a szemblokkolás eredetileg egy védekező mechanizmus volt, manapság pedig hatékony fokmérője mások gondolatainak és érzéseinek. A szemblokkolás többek között hárítást fejez ki, illetve azt, hogy valami nem stimmel a másik mondandójával, vagy zavarja a szóban forgó téma.

Kétharmados győzelem?

Érdemes még áttekinteni a múlt heti Forbes-interjút is, ahol a milliárdos kissé duzzogva mesél arról, hogy a Friderikusz-podcast másnapján „beleállt” az ellenzék, azaz nemet mondtak ajánlatára, emellett még meg is vádolták azzal, hogy színrelépése mögött a Fidesz állhat. Elmondása szerint meg se keresték, mire a riporter helyesbít: egyes ellenzék szereplők megpróbálták felvenni a kapcsolatot vele. Gattyán ezt végül nem tagadja, de sérelmezi, hogy kapcsolatokon keresztül próbálták megkeresni őt, nem pedig a titkárságán keresztül, ahogy ez a „diplomácia nyelvén működik”.

Szokatlan érvelés ez, az pedig felettébb különös, hogy Gattyán igen hamar sértődötté vált, meg sem próbálva erőfeszítéseket tenni a partneri viszony kialakítására. Az ellenzéki szereplők valóban nem fogadták kitörő örömmel váratlan színre lépését, ami valahol érthető, hiszen a jövő áprilisi országgyűlési választás minden eddiginél nagyobb téttel bír. Orbánék újabb győzelme esetén a rezsim végképp leuralna mindent, a nehezen összekovácsolódott ellenzék pedig hosszú időre padlóra kerülne. Ha Gattyán megmérette volna magát az előválasztásokon, más lenne a helyzet, az interjúban azonban hosszan ecseteli, hogy miért nem indult el azon. Az érvrendszer erősen hasonlít a fideszes narratívákra: az ellenzéki oldalon a DK a főnök, a háttérből pedig Gyurcsány irányít. A hat párt ellenzékisége egyébként sem legitim, ezért aztán az előválasztás se volt az; ne ezek a pártok akarják már megmondani, hogy mi legyen ellenzéki oldalon.

Az interjú legmegdöbbentőbb kijelentése, hogy a milliárdos szerint neki nagyobb esélye van a kétharmados győzelemre, mint az ellenzéknek. Erre maga a riporter is egy százalék esélyt ad, Gattyán azonban nem lát ebben problémát: az üzleti életben is ennyi esélye volt befutni, mégis sikerült. Az üzletember nem túlzottan törődik azzal, hogy az üzlet és a politika nagyon más világ, az interjú alapján pedig az se nagyon érdekli, ha ténykedése következtében marad a Fidesz, hiszen miért lenne jó az, hogy a Fidesz helyett visszajönne egy másik múlt?

Gattyán György időközben hivatalosan is bejelentette, hogy Megoldás Mozgalom néven elindulnak a jövő évi országgyűlési választásokon. Különös egybeesés, hogy a nagy port kavart, jelentős ellenzéki hátrányt mutató közvélemény-kutatás nyilvánosságra kerülésével egy időben, arra való hivatkozással lépett ismét színre az üzletember. Az ATV-nek adott interjújában a részletekről továbbra se árult el sokat, ezt azonban talán hiába is várjuk: a pornókirály ügyesebb annál, hogy szándékosan felfedje lapjait. Ilyen esetekben a tudatos közlésnél sokkal fontosabb a viselkedés, a nonverbális kommunikáció és az időzítések megfigyelése: ezen a téren viszont Gattyán mindig többet közöl, mint amennyit szeretne. Az pedig mindig gyanús, ha valakinek évtizedekig nem jutott eszébe politikával foglalkozni, de aztán hirtelen – pont egy kiélezett helyzetben – rátörnek az ország-megváltó elképzelések és a harmadikutas politikai víziók. 

Olvasna még Péter Tamás Perspektíva rovatának elemzéseiből? Kattintson!

Címkék: Gattyán György

Fizessen elő a Magyar Hangra!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

Keresés

Árnyék podcast – A vert sereg