Már a Kubatov-lista sem a régi: a kolléganőm majd négyszáz kilométerre lakik Szerencstől, mégis vasárnap egész nap hívogatták Koncz Zsófia aktivistái. Egész pontosan hat telefonhívásban próbálták szavazásra bírni, és három sms-üzenetet is kapott. „Az előrejelzések szerint rendkívül szoros eredményre számíthatunk a mai választáson, minden szavazatra szükség van. Kérjük, menjen el, szavazzon Koncz Zsófiára, a Fidesz–KDNP jelöltjére!” – írták az egyikben.
Pénz, paripa, fegyver nem volt akadály, de mit jövök én itt a régi frázisokkal: akciós krumpli, ingyen laptop és töménytelen mennyiségű Facebook-hirdetés, ez kell ma a győzelemhez. Mármint kormánypárti oldalról – a másikon jóformán plakátra is alig volt pénz.
Egy ilyen időközi választás jó alkalom (lenne) a közpénzből fenntartott hírközlő intézményeknek is, hogy megmutassák, törekednek a kiegyensúlyozottságra. Nem olyan bonyolult az összesen öt szem jelöltet leültetni egy vitára, vagy éppen bemutatni őket egyenként, hadd válasszon közülük a szavazásra jogosult közel nyolcvanezer borsodi polgár. Ha már évi százmilliárdot költenek az adófizetők a közmédiára, ugye.
Hát, nem így történt.
A Telex kiszedte: a kampány szempontjából legfontosabb két hétben a szerencsi időközi választáson induló nem kormánypárti jelöltek egyszerűen nem léteznek a nemzeti hírügynökség, az MTI számára. Koncz Zsófia viszont nagyon is: 14 programjáról számoltak be színes-szagos anyagban, jellemzően úgy, hogy kormánypárti politikusok dicsérték a szerintük egyszerűen tökéletes jelöltet. És persze kiadtak róla 35 fotót is, nehogy véletlenül elfelejtsük a bájos arcocskáját – a többieket egyszerűen nem találta meg az a fránya kamera.
Szerencse, hogy Magyarországon demokrácia van, és szabadon választhatunk. Ám aki azt mondja, hogy egyeseknek nagyon lejt a pálya, az nem hazudik.
