A Nagy Covid Leleplezés

A Nagy Covid Leleplezés

Fotó: Unsplash/Annie Spratt

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Fogalmam sincs, van-e innen visszatérés. Tartok tőle, hogy nincs, és társadalmunk menthetetlenül két, egymással perben, haragban, gyűlöletben és félelemben álló részre szakadt, s az egyik néprész szerint ez, a másik szerint meg az a hentes adja a szebb karajt, finomabb hurkát, mócsingtalan kolbászt. A piac már csak ilyen kemény világ. Fekete-fehér. Nem háromdimenziós.

Olyan mélységekben született, generációkon átívelő hitellentétekről beszélünk, hogy szinte alig merem bevallani: hol itt, hol ott vásárolok. Mikor melyik portéka kívánatosabb. Pfúj, a mocskos opportunista! Ezért tart Európa ott, ahol! Se örökség, se hagyomány, se a múlt tisztelete, se semmi!

Holott. Ők nem, de én már tudom, hogy épp ezen az engesztelhetetlen frontvonalon született meg a valódi nemzeti egység.

Nyüzsgő, lökdösődő, de most a friss, most a szebb, mit adhatok (maszkban mötadgadg), ne tessék fogdosni az árut, persze, nyugodtan válogasson, de rég láttam (pénteken), jól vagy, Józsikám reggel. Megmagyarázhatatlan okból disznósajtra vágyom, de olyannyira tekerget a rákívánás, hogy gondolkodás nélkül belevetem magam a hömpölygésbe. És ha már, kis kolozsvárit is. A sajt emitt, a szalonna amott dúsabb, húsosabb, így ide is, oda is sorba állok. Más szereplőkkel ugyan, de mintha ismétlődne minden:

– Fél kiló szárnyat adjál már. Amúgy gyanús ez az egész. Kiket visz el? Minket, öregeket. És kinek jó ez? Hát az államnak. Egy-két hónap, és már alig kell nyugdíjat fizetnie. Amit emelnek, azt be is hozzák. Logikus. A hülye is látja. Ki kell számolni.
– Ez a maszkdolog eszeveszett marhaság. Csak megfullad az ember. Mire hazaérek, mint a kehes gebe, úgy köhögök. Hörgök. Pedig az orromra már fel sem teszem, de mintha gyapotot zabálnék, úgy kiszárad a torkom.

– Én nem tudom, hogy van ez, de nem ismerek senkit, aki elkapta volna, de olyat sem, aki ismer olyat, aki ismer valakit, aki megfertőződött. Milyen járvány az ilyen?
– Ez is csak egy influenza. Nem kell beszarni.

– A gazdagok találták ki, hogy még gazdagabbak legyenek.
– A politikusok találták ki, hogy hatalmon maradjanak.
– A média találta ki, mert kell a szenzáció meg a nézettség.
– Gyógyszerbiznisz.
– Az oroszok szabadították ránk, most van az amerikai elnökválasztás, érted.
– Az amerikaiak szabadították ránk, mert most van az elnökválasztás.
– Nem véletlenül Kínából indult. Maga szerint ki jár jól, ha meggyengül a világgazdaság? Na, ugye.
– A zsidók. Mindig a zsidók kavarják.

– Abból a szép csülökből vinnék, hazajönnek a gyerekek felköszönteni, és imádják, tepsis krumplival, a saját zsírjában, csalamádét kínálok mellé, mert elfogyott a kovászosom, noha azzal az igazi, lássa, összefutott a nyál a számban. Az unokák is, igen, ilyenkor együtt valamennyi generáció, alig férünk el az asztalnál, és mekkora hangzavar, felfordulás, de így a jó. Nincs az a vírus, hogy a mi családunk ne jöjjön össze!

– Focimeccsen nem terjed, hagyjuk már!
– Tüntetésen nem terjed, ugyan már!

– Odaszól nekem, de mintha a kutyájával beszélne, hogy vegyem fel a maszkot, különben le kell szállnom a buszról. Hát nekem egy ilyen mezítlábas sofőr ne parancsolgasson. Mondtam neki, hogy ha akar, hívjon rendőrt, engem ugyan nem érdekel, megmondom neki is a magamét. Komolyan mondom, megbolondult már az egész világ.

– Csakis a C-vitamin.
– A D-vitamin.
– Szelén, az kipucolja mindenhonnan.
– Pálinkával öblögetni, ha valamennyi lecsúszik, úgy sem rossz, sőt.

– Jöttem volna, csak meghűltem, vagy mi. Az, hát, köhögés, hőemelkedés, de olyan komolyabb lázam nem volt. Dehogy teszteltettem. Mire kijönnek, meg a vizsgálat eredménye, aztán, ha pozitív, a karantén, nincs nekem időm ilyesmire. Jobban, igen, kicsit még szúr itt néha a mellkasomnál, na, de az én koromban ez természetes, emez is fáj, amaz is fáj. Jól néznénk ki, ha mindennel orvoshoz szaladgálnék.

– Valamiben meg kell halni.

Olvasna még Dévényi Istvántól? Kattintson!

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/44. számában jelent meg október 30-án.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában! És hogy mit talál még a 2020/44. számban? Itt megnézheti!