Ahhoz képest, hogy „két nap mindenkit beoltunk”, két hét alatt csak a vakcinák negyede fogyott el

Ahhoz képest, hogy „két nap mindenkit beoltunk”, két hét alatt csak a vakcinák negyede fogyott el

Győrfi Pál is megkapta a koronavírus elleni oltást (Fotó: Győrfi Pál Facebook oldala)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Ha most egy hétvége alatt kellene mindenkit beoltani, aki szeretné, képesek lennénk rá, az oltási terv rendelkezésre áll az ehhez szükséges eszközökkel – mondta Orbán Viktor miniszterelnök tavaly december 18-án a Kossuth rádió műsorában. Nyolc nappal később, december 26-án adták be az első koronavírus elleni védőoltást Magyarországon. Az azóta eltelt 11 napban összesen 21 ezer egészségügyi dolgozó kapta meg a vakcinát, holott eddig összesen 78 ezer fő beoltására elegendő adag érkezett hazánkba a Pfizer és a BioNTech oltóanyagából. Vagyis 12 nap alatt a rendelkezésre álló mennyiség kicsivel több mint negyedét sikerült elhasználni.

Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára szerint ugyanakkor Brüsszel hibái miatt vagyunk lemaradva a koronavírus elleni vakcinával kapcsolatban Amerikához, Angliához és Izraelhez képest, erről beszélt legalábbis a Facebookra feltöltött videójában. Tény, hogy amíg hozzánk szűk 80 ezer embernek elegendő vakcina jutott el, addig Izraelben két hét alatt a 9,3 milliós ország lakosságának 15 százaléka már meg is kapta az oltást. Csakhogy arról Menczer Tamás már nem tett említést, hogy a zsidó államban olyan tempóban adják be az oltóanyagot, hogy csak a folyamatos szállítmányok miatt nem fogynak ki, vagyis a beérkezett vakcinára azonnal akad jelentkező. Magyarországon ehhez képest nagyon magas a szkeptikusok aránya. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) decemberi felmérése szerint mindössze minden hatodik-hetedik megkérdezett biztos benne, hogy beoltatná magát a koronavírus elleni vakcinával.

Az okokat csak találgathatjuk, de feltehetően alig segít a helyzeten a kormány ellentmondásos kommunikációja. Sok egyéb mellett nem javíthatta a közhangulatot, hogy bár a miniszterelnök a megmentett életek számában mérte a járvány elleni védekezés sikerét, és megígérte, hogy aki elkapja a vírust, azt meg fogják gyógyítani, több mint 10 ezer halálos áldozattal Magyarországon az egyik legrosszabb a helyzet Európában. Szintén sokat ronthatott a kormány hitelességén a már említett oltási terv körüli titkolózás. Orbán Viktor az idézett nyilatkozatában kész tervre hivatkozott, ám amikor nagy nehezen előkerült a Nemzeti Népegészségügyi Központ honlapján alaposan elrejtett, helyesírási hibákkal és ellentmondásokkal teli dokumentum, kiderült, hogy az bizony messze van a végleges változattól.

A morális akadályokon túl a gyakorlati nehézségeket sem szabad lebecsülni ugyanakkor. Novák Hunor gyermekorvos a Facebook-oldalán, kedden megjelent bejegyzésében arról írt, hogy hiába próbálkozott, nem sikerült regisztrálnia a vakcinára. Véleménye szerint bár az orvosok és a nővérek erőn felül küzdenek, az adminisztratív háttérrel van a gond. – 2021-ben automatizálható rendszerek helyett emberi erővel, diszpécserekkel intézni a foglalást egy rossz vicc, honnan lesz erre humán erőforrás, hogy a rengeteg telefonra és e-mailre válaszoljanak? Vagy munkahelyteremtés a cél, és közmunkásokat raknak a telefonvonalak végére? – írta.

– Legyünk igazságosak: a helyzetet nagyban nehezíti, hogy még az egészségügyben, főként a szakdolgozók körében is aggasztóan és nehezen érthetően nagy az oltást elutasítók aránya – fogalmazott Svéd Tamás, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) titkára keddi írásában. Az aneszteziológus személyes tapasztalataira hivatkozva hosszasan sorolta az oltási rendszer problémáit: használhatatlan telefonszámok, kaotikus beosztás, frusztrált ügyintéző, elhúzódó vizsgálat, szervezetlenség. Végül hangsúlyozta, hogy a vírus legyőzésének legerősebb, megkerülhetetlen fegyverei jelenleg a megfelelően bevizsgált és megfelelő engedélyekkel rendelkező oltások. Ezért szerinte a legfőbb cél az oltási hajlandóság növelése kellene legyen, a megfelelő mennyiségű oltás beszerzése mellett.

Az „oltakozási” kedv nem csak statisztikai szempontból érdekes, hiszen több szempontból is meghatározhatja az előttünk álló hónapokat. Bár Magyarországon egyelőre nem jelent meg a vírus Délkelet-Angliában azonosított agresszív mutációja, Orbán Viktor ennek ellenére arról beszélt, hogy addig nem várható lazítás, amíg nem érkezik elegendő mennyiségű vakcina. Vagyis, amíg nem oltanak be kellő számú embert.

A kívánt nyájimmunitás eléréshez, a fertőzésen már átesettek becsült számával együtt – Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora általában tízszer annyi fertőzöttről beszél, mint ami a hivatalos statisztikában látszik, eszerint akár már 3 millióan is elkaphatták itthon a vírust – legalább 3-4 millió ember oltására lenne szükség. Ehhez a Pfizer–BioNTech vakcinájából – amelyből két oltás nyújt megfelelő védelmet – 6-8 millió adag kellene. A rendszer minden hibájával együtt is felgyorsul majd, vagyis a következő hetekben remélhetőleg már nem a jelenlegi tempóban oltanak, de egyelőre csak abból következtethetünk, amit látunk. Ez alapján pedig – az ellátási nehézségekkel és a vakcinára jelentkezők alacsony számával együtt – nagyjából 5 évre lenne szükség ahhoz, hogy mindenki megkapja itthon az oltást. Ne feledjük azonban, szerdán az Európai Gyógyszerügynökség, majd az Európai Bizottság is engedélyezte a Moderna vakcináját is, ami vélhetően javít majd a helyzeten.

Rövid távon azonban így is akadhatnak gondok, mégpedig a napokban újrainduló iskolákkal, amelyek az Egyesült Királyságban a vírus mutációjának legfontosabb gócpontjait jelentették. Maruzsa Zoltán államtitkár december közepén azt ígérte, hogy a középiskolákban január 11-én folytatódik a jelenléti oktatás. Erről azóta túl sok konkrétum nem hangzott el, annyit tudni, hogy az újraindulás előtt célzott tesztelést biztosítottak a pedagógusok számára, amelyen azonban mindössze alig több mint 20 ezren jelentek meg.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete nem véletlenül állt elő azzal a követeléssel, hogy amíg nincs átoltottság, álljanak át digitális munkarendre az iskolák, és sürgették egyúttal a tanárok koronavírus elleni minél gyorsabb beoltását.

Sok múlik tehát az oltási terv sikerén, eddig azonban ennek nem mutatkoztak jelei. Megfelelő védelem nélkül pedig aligha lazíthatnak a korlátozásokon, ahogy arról Müller Cecília is beszélt szerdán. Az élet így csak sokára térhet vissza a „rendes kerékvágásba”.