A cirkusszá züllesztett parlament

Lehet, hogy megint bekerülünk majd valamelyik amerikai show-műsorba azzal a botránnyal, ahogy a magyar Országgyűlés kezdte meg őszi ülésszakát.

Az újságírók mostantól csak néhány négyzetméternyi, elkerített területen dolgozhatnak, gyakorlatilag karanténba zárták őket. Kövér László döntött így, azért, hogy ne vegzálják kérdésekkel a kormánypárti képviselőket. Akiknek normális körülmények között amúgy az lenne az érdekük, hogy minél többször, minél több sajtóorgánumnak kifejthessék gondolataikat. Ez a rendelkezés azt bizonyítja, hogy ezen képviselők túlnyomó többsége nem a saját népszerűsége miatt szerezhetett mandátumot, csupán Orbán Viktor jóindulatának köszönhetően. A Fidesz propagandagépezete segítségével és túlhatalmával szinte bárkit képes megválasztatni bármire. Láttuk Győrben: még Borkaiból is polgármester válhatott.

Nem csoda hát, hogy ezeket az embereket védeni igyekeznek a sajtó kérdéseitől. Hiszen ha megszólalnak, abból csak baj lehet. Abból pedig még nagyobb, ha elkezdenének őszinte, értelmes válaszokat adni.

Az első napon, amikor a kijelölt helyen álló egyetlen újságíró próbálta mikrofonhoz csalogatni az elhaladó honatyákat, kabaréba illő riport született. A Mikroszkóp Színpadon is levetíthetnék, a nézőközönség garantáltan a hasát fogná a röhögéstől. Képzeljünk el azért egy olyan jelenetet is, ahol azon a pár négyzetméteren 300 magyar újságíró emelkedne szólásra azért, mert szeretné a munkáját elvégezni.

Történt más is az őszi ülésszak első napján: Orbán Viktor felment a pulpitusra, és mondott egy meglepően semmitmondó és a valóságtól elrugaszkodott beszédet.

De a polgárok – a jelenlegi sajtó- és politikai viszonyok mellett – nem a miniszterelnöki beszéd tartalmával foglalkoznak, még csak nem is azokkal a kérdésekkel, amelyeket néhány ellenzéki képviselő szóvá tett a T. Házban, hanem azzal, hogy Hadházy Ákos performanszával megzavarta az Országgyűlés munkáját. A független honatya olyan üzenetekkel ellátott táblákat emelt a miniszterelnöki beszéd alatt a szónoki pulpitus elé, amelyeket az ellenzék szinte naponta szajkóz. Volt egy trágár szövegű tábla is, amin sokan megütköztek, még olyanok is, akik amúgy elismerik a képviselő érdemeit a korrupció ellen vívott küzdelemben.

Olyan képsort, amely a Tisztelt Házban hétfőn történteket mutatta be, eddig csak fejletlen demokráciák törvényhozó testületeiről láttam. Kínos volt az a pár perces jelenet minden szempontból. A nem túl eredeti, nem túl szellemes szöveg, aztán ahogy az amúgy a tekintélyesség látszatára nagyon sokat adó Orbán Viktor megpróbálja elvenni Hadházy kezéből az őt lehazugozó táblát, vagy ahogy odaugranak a fideszes honatyák a padsorokból, hogy megszerezzék a corpus delictit. A jelenet tetőpontja, amikor egy Font Sándorra nagyon hasonlító képviselő kikapja a helyéről a nemzeti zászlót, hogy azzal védje a szégyentől és a gyalázattól a miniszterelnököt, mintegy eltakarva a gyalázkodó szöveget vagy legalább magát a miniszterelnököt.

Mindeközben az elnöki pulpituson ott ül, belefagyva a tehetetlenségbe a máskor bárkit megrendszabályozni képes Kövér László. Annyira futotta tőle, hogy leostobafajankózta Hadházyt.

A szájkarate folytatódott a parlamenti nap későbbi részében is. Az ülésteremben később Orbán kisnyilasozott egy jót a jobbikos Jakab Péter irányába, volt még bűnözőzés is Orbán felé, egymás pocskondiázása, a felvetett problémákra pedig többnyire a kádári diktatúra nyelvezetét megidéző, semmitmondó, cinikus válaszok hangoztak el. A szocialista Korózs Lajos például hiába mondta el tényként, hogy külföldről milyen mennyiségben és hova raknak le veszélyes hulladéknak számító szennyvíziszapot, a válasz olyan semmitmondó hazugságokkal volt megtűzdelve, hogy talán még Kövér László is belepirult. De ezt nem lehet tudni biztosan, mert nem mutatta a kamera a házelnök arcát. És mint fentebb írtam, az újságíró nem tartózkodhat a teremben, mert még véletlenül az efféle reakciókról is beszámolna. Egyébként a parlamenti ülést bemutató tévéfelvételeken a kamerát is megbízható kezek irányítják, ahova kell – a kormánypártiak érdekeinek megfelelően.

Ezért fordult elő az utóbbi időben többször is, hogy a képviselők tudósítanak a saját ülésről okostelefonjukkal, és végzik el a sajtó munkáját is.

Azzal persze nem foglalkozott az Országgyűlés, hogy mulasztásos alkotmánysértés állapotában van a rokkantak járandóságának elvétele, illetve megkurtítása miatt, mert határidőre nem alkotott alkotmányos jogszabályt az érintettek helyzetének megoldására. A kormány füle botját nem mozdítja arra sem, hogy Magyarországot egyes csókos vállalkozók pöcegödörnek tekintik, még a kipcsakok önkormányzata sem tiltakozik ez ellen, akiket a magyar miniszterelnök méltóztatott a kazahok elbaszijának (nemzetvezetőjének) fennhatósága alá helyezni. Talán az is hiányérzettel tölt el sokakat, hogy nem vonták kérdőre kellő határozottsággal a magyar kormányt azért, mert Magyarország vétóval élve megakadályozta, hogy tiltakozó nyilatkozat segítségével az unió megállíthassa Erdogan népirtásra parancsot kapott hadseregét, amely behatolt a szír területekre, és ott – Orbán Viktor nemzetközi színtéren tett támogatásával – gyermekeket, nőket, öregeket gyilkol.

Az ellenzék nem kezdeményezte vizsgálóbizottság felállítását, hogy tisztázni tudják: a döntést a vétóról megelőzte-e a kormányban bármilyen szavazás, vagy csak Orbán határozta el egyedül. Nem kezdeményezték a nemzetbiztonsági bizottság azonnali összehívását sem, hogy megtudják, milyen hírszerzésből származó információk álltak rendelkezésre a török hadsereg terveiről. Nem terjesztettek be országgyűlési határozattervezetet a török hadművelet elítéléséről sem.

Persze lehet, hogy mindezt megtették, de a nap híre mégsem ezek közül volt bármi, hanem az, hogy Hadházy pimaszkodott egyet a kormányfővel, az Országgyűléssel – és velünk, magyar állampolgárokkal. Majd másnap bemehetett az ATV stúdiójába, hogy erről még bővebben is beszélhessen.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/43. számában jelent meg október 25-én!

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/43. számban? Itt megnézheti!