Ha most egy hétvége alatt kellene mindenkit beoltani, aki szeretné, képesek lennénk rá, az oltási terv rendelkezésre áll az ehhez szükséges eszközökkel – mondta Orbán Viktor miniszterelnök tavaly december 18-án a Kossuth rádió műsorában. Nyolc nappal később, december 26-án adták be az első koronavírus elleni védőoltást Magyarországon. Az azóta eltelt 11 napban összesen 21 ezer egészségügyi dolgozó kapta meg a vakcinát, holott eddig összesen 78 ezer fő beoltására elegendő adag érkezett hazánkba a Pfizer és a BioNTech oltóanyagából. Vagyis 12 nap alatt a rendelkezésre álló mennyiség kicsivel több mint negyedét sikerült elhasználni.
Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára szerint ugyanakkor Brüsszel hibái miatt vagyunk lemaradva a koronavírus elleni vakcinával kapcsolatban Amerikához, Angliához és Izraelhez képest, erről beszélt legalábbis a Facebookra feltöltött videójában. Tény, hogy amíg hozzánk szűk 80 ezer embernek elegendő vakcina jutott el, addig Izraelben két hét alatt a 9,3 milliós ország lakosságának 15 százaléka már meg is kapta az oltást. Csakhogy arról Menczer Tamás már nem tett említést, hogy a zsidó államban olyan tempóban adják be az oltóanyagot, hogy csak a folyamatos szállítmányok miatt nem fogynak ki, vagyis a beérkezett vakcinára azonnal akad jelentkező. Magyarországon ehhez képest nagyon magas a szkeptikusok aránya. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) decemberi felmérése szerint mindössze minden hatodik-hetedik megkérdezett biztos benne, hogy beoltatná magát a koronavírus elleni vakcinával.
Az okokat csak találgathatjuk, de feltehetően alig segít a helyzeten a kormány ellentmondásos kommunikációja. Sok egyéb mellett nem javíthatta a közhangulatot, hogy bár a miniszterelnök a megmentett életek számában mérte a járvány elleni védekezés sikerét, és megígérte, hogy aki elkapja a vírust, azt meg fogják gyógyítani, több mint 10 ezer halálos áldozattal Magyarországon az egyik legrosszabb a helyzet Európában. Szintén sokat ronthatott a kormány hitelességén a már említett oltási terv körüli titkolózás. Orbán Viktor az idézett nyilatkozatában kész tervre hivatkozott, ám amikor nagy nehezen előkerült a Nemzeti Népegészségügyi Központ honlapján alaposan elrejtett, helyesírási hibákkal és ellentmondásokkal teli dokumentum, kiderült, hogy az bizony messze van a végleges változattól.
A morális akadályokon túl a gyakorlati nehézségeket sem szabad lebecsülni ugyanakkor. Novák Hunor gyermekorvos a Facebook-oldalán, kedden megjelent bejegyzésében arról írt, hogy hiába próbálkozott, nem sikerült regisztrálnia a vakcinára. Véleménye szerint bár az orvosok és a nővérek erőn felül küzdenek, az adminisztratív háttérrel van a gond. – 2021-ben automatizálható rendszerek helyett emberi erővel, diszpécserekkel intézni a foglalást egy rossz vicc, honnan lesz erre humán erőforrás, hogy a rengeteg telefonra és e-mailre válaszoljanak? Vagy munkahelyteremtés a cél, és közmunkásokat raknak a telefonvonalak végére? – írta.
– Legyünk igazságosak: a helyzetet nagyban nehezíti, hogy még az egészségügyben, főként a szakdolgozók körében is aggasztóan és nehezen érthetően nagy az oltást elutasítók aránya – fogalmazott Svéd Tamás, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) titkára keddi írásában. Az aneszteziológus személyes tapasztalataira hivatkozva hosszasan sorolta az oltási rendszer problémáit: használhatatlan telefonszámok, kaotikus beosztás, frusztrált ügyintéző, elhúzódó vizsgálat, szervezetlenség. Végül hangsúlyozta, hogy a vírus legyőzésének legerősebb, megkerülhetetlen fegyverei jelenleg a megfelelően bevizsgált és megfelelő engedélyekkel rendelkező oltások. Ezért szerinte a legfőbb cél az oltási hajlandóság növelése kellene legyen, a megfelelő mennyiségű oltás beszerzése mellett.
Az „oltakozási” kedv nem csak statisztikai szempontból érdekes, hiszen több szempontból is meghatározhatja az előttünk álló hónapokat. Bár Magyarországon egyelőre nem jelent meg a vírus Délkelet-Angliában azonosított agresszív mutációja, Orbán Viktor ennek ellenére arról beszélt, hogy addig nem várható lazítás, amíg nem érkezik elegendő mennyiségű vakcina. Vagyis, amíg nem oltanak be kellő számú embert.
A kívánt nyájimmunitás eléréshez, a fertőzésen már átesettek becsült számával együtt – Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora általában tízszer annyi fertőzöttről beszél, mint ami a hivatalos statisztikában látszik, eszerint akár már 3 millióan is elkaphatták itthon a vírust – legalább 3-4 millió ember oltására lenne szükség. Ehhez a Pfizer–BioNTech vakcinájából – amelyből két oltás nyújt megfelelő védelmet – 6-8 millió adag kellene. A rendszer minden hibájával együtt is felgyorsul majd, vagyis a következő hetekben remélhetőleg már nem a jelenlegi tempóban oltanak, de egyelőre csak abból következtethetünk, amit látunk. Ez alapján pedig – az ellátási nehézségekkel és a vakcinára jelentkezők alacsony számával együtt – nagyjából 5 évre lenne szükség ahhoz, hogy mindenki megkapja itthon az oltást. Ne feledjük azonban, szerdán az Európai Gyógyszerügynökség, majd az Európai Bizottság is engedélyezte a Moderna vakcináját is, ami vélhetően javít majd a helyzeten.
Rövid távon azonban így is akadhatnak gondok, mégpedig a napokban újrainduló iskolákkal, amelyek az Egyesült Királyságban a vírus mutációjának legfontosabb gócpontjait jelentették. Maruzsa Zoltán államtitkár december közepén azt ígérte, hogy a középiskolákban január 11-én folytatódik a jelenléti oktatás. Erről azóta túl sok konkrétum nem hangzott el, annyit tudni, hogy az újraindulás előtt célzott tesztelést biztosítottak a pedagógusok számára, amelyen azonban mindössze alig több mint 20 ezren jelentek meg.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete nem véletlenül állt elő azzal a követeléssel, hogy amíg nincs átoltottság, álljanak át digitális munkarendre az iskolák, és sürgették egyúttal a tanárok koronavírus elleni minél gyorsabb beoltását.
Sok múlik tehát az oltási terv sikerén, eddig azonban ennek nem mutatkoztak jelei. Megfelelő védelem nélkül pedig aligha lazíthatnak a korlátozásokon, ahogy arról Müller Cecília is beszélt szerdán. Az élet így csak sokára térhet vissza a „rendes kerékvágásba”.