Simicskó István ismételten úgy érzi, hogy feltalálta a spanyolviaszt, hiszen mint egy megakadt lemezjátszó jelenti ki időről időre, hogy a haza védelme pártálláson felüli nemzeti ügy, mindannyiunk alkotmányos kötelessége. Sőt, a – meglehetősen cirádás elnevezésű titulussal rendelkező: hazafias és honvédelmi nevelésért felelős – kormánybiztos szerint gyermekeinkbe ezt minél erőteljesebben kell sulykolni – néhány ellenzéki képviselő kedvéért „sújkolni”. Legeredményesebben pedig természetesen az iskolában, a közismereti tantárgyakon keresztül oldható meg.
Hogy a korábbi honvédelmi miniszter miként képzeli el, azt még nem tárta a széles nyilvánosság elé, de az biztos, hogy már dolgoznak rajta. Simicskó vezetésével egy tárcaközi szakértői munkacsoport éppen stratégiát alkot, hogyan lehet a hazafias nevelést a készülő új NAT-hoz igazítani.
Annyi tudott, hogy egymásra épülő rendszerben az általános iskolától egészen a felsőoktatásig sajátítanák el gyermekeink a hazafiasságot, illetve a honvédelmi ismereteket – elsősorban a történelem, a nép- és honismeret-, illetve az osztályfőnöki órákon keresztül. Ráadásul az elméleti oktatás gyakorlati képzéssel is kiegészülne, amely apropóján honvédelmi sportközpontokat terveznek építeni járásonként – újabb NER-célpontok a stadionok, sportcsarnokok és uszodák után –, helyet adva a technikai és a küzdősportoknak, illetve a sportlövészetnek. Már íródnak is a közbeszerzési pályázatok, tavasszal pedig alapköveket raknának le, hogy 2022-ben, épp a mostani ciklus végén, éppen elég ünnepélyes átadást szervezhessenek a kormány dicsőítésére.
A kormánybiztos azt is célként fogalmazta meg, hogy gyermekeink egyénileg és közösségileg is fel legyenek vértezve a globalizált információs társadalom veszélyeivel szemben. Nos, ezzel például tökéletesen egyet lehet érteni, hiszen a virtuális világ számos veszélyt rejt. Ha ez a célja, mindenképpen üdvözlendő, de egyelőre nem álltak elő megoldással, csak annyit tudhattunk meg, hogy a kidolgozás alatt álló hazafias, illetve honvédelmi nevelési program is választ ad majd e problémára is.
A nevek rendbetétele - Szemelvények egy politikai zsebszótárból | Magyar Hang
Ajánlom szeretettel politikai értelmező szótáram első tíz plusz egy szócikkét a Magyar Nemzet olvasóinak figyelmébe. (Nem, nem elírás: én a Magyar Nemzetbe írok.)
A pedagógusok is megosztottak az iskolák militarizált övezetté alakításának szükségességét tekintve. Egyre többen teszik fel a kérdést, tanítható-e egyáltalán a hazaszeretet, és ha igen, mely korosztályoknál jöhet szóba. Nem ártana megnézni, mi a helyzet más országokban, ugyanis a globalizációs trendek ellenére a legtöbb nyugati országban is jelen van. Vajon a pedagógusok képesek-e a tanulóknak megfelelő indokokat nyújtani országuk szeretetére? Nem véletlenül írja Michael Hand nevelésfilozófiai professzor a Kell-e népszerűsítenünk a hazafiságot az iskolákban? című tanulmányában: a tanárok felelőssége, hogy a hazafiságról folytatott diskurzusban ne álláspontot közvetítsenek, hanem a lehető legsokszínűbben ismertessék meg a tanulókat a hazaszeretet különböző nézőpontjaival.
Érdemes megvizsgálni az Egyesült Államok példáját, ahol jelenleg nincs meghatározott állami program a hazafias oktatás fejlesztésére, ugyanakkor e tekintetben a kormány jelentős szerepet ruház a civil társadalmi intézményekre. Vagy ott a japán modell, ahol 2006-ban a parlament alsóháza egy olyan új törvényt fogadott el, amely kötelezi a tanárokat a „hazafiság és a nemzeti méltóság érzésére” és az általános iskolai tanulók hasonló érzelmeinek felkeltésére. A németek programja ezzel szemben bevonja a tanulókat a társadalmi és ökológiai tevékenységekbe, így segítik elő, hogy a fiatalokban kialakuljon a polgári tudatosság és a hazafiság.
Svédországban – ahol elsődlegesen a gyermekek demokratikus értékrendnek megfelelő nevelésére figyelnek oda az iskolákban – a nemzeti hagyományok ápolása is kiemelkedő szerepet kap. A hazafias nevelés fontos mérföldköveként például újra bevezették a sorkatonaságot. Oroszországban sok orosz kutató a hazafias nevelést nemcsak egy módszernek tekinti az orosz társadalom széttöredezettségének leküzdésére, de a terrorizmus és a szélsőségességes politikai nézetek terjedése elleni küzdelem hatékony eszközének is.
Két jobboldal, egy ország | Magyar Hang
Szomorú, de erősebb választóvonal az, hogy ki miként ítéli meg Orbán Viktor politikáját annál, hogy kereszténynek vagy polgárnak vallja-e magát valaki.
Sokak álláspontja azonban az, hogy a hazaszeretet nem oktatható, az vagy kialakul egy emberben, vagy nem. Attól, hogy politikusaink éppen most érettségi tantárgyat szeretnének kreálni a honvédelmi alapismeretekből, a vizsgától való félelmében egyik diákból sem válik Dugovics Titusz vagy Dobó István. Vélhetően 1956-ban a híres pesti srácok sem azért szálltak szembe a szovjet harckocsikkal és az ÁVO egységeivel, mert annak idején ezt házi feladatként megkapták az iskolában. Ha valakinek ez nincs a szívében és a lelkében, akkor azt sulykolással sem lehet beleverni.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/10. számában jelent meg, 2019. március 8-án.
Hetilapunkat keresse az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/10. számban? Itt megnézheti!
