
A csalódást keltő, Szlovákiától elszenvedett 2–0-s vereséggel végződő csütörtöki Eb-selejtező nyitány után itthon is egy pofon várta vasárnap a szurkolók egy részét, akik kilátogattak a magyar labdarúgó-válogatott első hazai mérkőzésére. Nem ment ugyanis zökkenésmentesen a beléptetés az Üllői úti stadionba. A telt ház garantált volt, hiszen a jegyek napok alatt elkeltek itthon. A horvát szurkolók meg egy nap alatt elkapkodták a számukra biztosított 1300 belépőt. Sőt, azt mondták, nekik a 13 000 belépő is kevés lett volna, akkora volt az érdeklődés a meccs iránt a szomszédban is. Modricék népszerűségét a kinti politika is kellően meglovagolja. Kolinda Grabar-Kitarovic horvát köztársasági elnök például délután a belvárosi Gozsdu udvarba haverkodott, fotózkodott az övéivel.
Úgy tűnik, maga a kapitány, Marco Rossi sem volt túl elégedett a válogatott nagyszombati teljesítményével, hiszen öt helyen is megváltoztatta a kezdő tizenegyet: Lang Ádám, Korhut Mihály, Kalmár Zsolt, Kleinheisler László és Kovács István helyett Baráth Botond, Pátkai Máté, Nagy Dominik, Szoboszlai Dominik és a 100. válogatott mérkőzésére készülő Dzsudzsák Balázs került be a csapatba.
Az édeskevés, hogy a lelátón méltó ellenfelek voltunk | Magyar Hang
Akárcsak 2015-ben, most is vereséggel kezdte az Európa-bajnoki selejtezősorozatot a magyar válogatott.
A közönség ezúttal is hozta a formáját, és már a meccset
megelőzően pokoli hangulatot varázsoltak a Groupama Arénába. Sőt, a csapatok
bevonulása és a himnuszok alatt csodálatos élőképpel rukkoltak elő. A meccs
előtt érdekes volt hallani, hogy a szlovákiai vereség ellenére mindenki bízott
a csodában, és abban, hogy a stadion különleges atmoszférájában nem szerzi meg
a magyarok elleni első győzelmét vendégként a vb-ezüstérmes horvát válogatott.
Persze mindenki tisztában volt azzal, hogy amíg az ellenfélnél a Barcelona, a
Real Madrid vagy éppenséggel az Internazionale meghatározó klasszisai ellen a
Szalai és Gulácsi kivételével nem éppen élbajnokságok nem éppen élcsapataiban
is többnyire csereként számításba vett játékosokkal kell felvenni a küzdelmet. A
magyar tábor a megszokottnál is lelkesebb volt. Érdekes módon az általában
mindig ezer fokon égő horvát szurkolók ezúttal tompábbnak tűntek, mintha
kimulatták volna magukat szombat éjjel a pesti éjszakában. Több százan már egy
nappal a selejtező előtt átruccantak a magyar fővárosba melegíteni egy jót.
Az első percekben már látni lehetett, hogy jelentős különbség van a két csapat tudása között, és a hetedik perc végére örülhetett a magyar válogatott annak, hogy nem kellett rövid időn belül többször is gyakorolnia a középkezdést: előbb Lovren fejese kerülte el Gulácsi kapuját, majd Rakitic lövését hárította a magyar kapus, míg a 6. percben Rebic bombája ment centikkel fölé. Ám ezután varázsütésre felébredtek Szalaiék, és a következő öt percben akár a magyarok lőhettek volna legalább három gólt, ám előbb Szalai elöl tisztázott az utolsó pillanatban Vida, majd Lovrencsics lecsúszott beadását, és Orbán fejesét hárította Kalinic.
Na, ettől úgy megijedtek a horvátok, hogy a 13. percben
Rebic révén meg is szerezték a vezetést, amit sajnos megint egy védelmi
kihagyás előzött meg, ráadásul Nagy Ádám a földön fekve reklamált lest,
miközben éppen miatta lőtt szabályos találatot a horvát válogatott. Talán, ha a
középpályás mutogatás helyett felpattant volna… Mindenesetre az tökéletesen
látszott, a horvátok, ha megszerezték a labdát, teljesen más sebességgel
indultak támadásba, mint ahogy a magyarok egyáltalán felfogták volna, hogy mi
történt a pályán.
A harmadik tíz perc mezőnyjátékkal telt, a horvátok nem
erőltették, míg a magyarok nem tudtak olyan szinten játszani, hogy bármilyen
veszélyt jelentettek volna Kalinic kapujára, ám egyszer csak megvillantak a
nagy „öregek”: a 34. percben Dzsudzsák a jobb szélen vett át egy labdát,
remekül indította Szalait, aki lépett kettőt a kapu felé, majd kicsit
kisodródva lőtt, és Kalinic kezét érintve a labda begurult a hálóba. A VIP
páholyban először mosolyodott el igazán Orbán Viktor – a miniszterelnök
higgadtan tapsolt, míg például Schmitt Pál vagy Csányi Sándor lelkesen
ünnepelte az egyenlítő találatot.
Ez úgy feldobta a csapatot, hogy a következő támadásnál ismét Dzsudzsák százados adott legszebb napjaira emlékeztetően Nagy Dominiknak egy remek labdát, aki befordult a horvát kapu felé, ám előbb felrúgta, majd utána ellökte a biztonság kedvéért a magyar támadót a horvát védő – le is kellett cserélni a magyar játékost – ám mindez még szabadrúgást sem ért a skót bíró szerint. Persze az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a szabálytalanságok még a 16-os előtt történtek, így büntető ugyan nem, de szabadrúgás mindenképpen járt volna úgy 17 méterről. A félidő végéig ki is tartott a magyarok lendülete, és a 47. percben Varga kapáslövése alig kerülte el a horvát kaput, míg a lefújás előtt Dzsudzsák szabadrúgását fogta Kalinic.
Egy biztos, ilyen szinten játszó magyar válogatottat régen láthattunk, mint a horvátok elleni első félidőben, még akkor is, ha a vb-ezüstérmes vezetését követően egy kicsit visszavett, és az egyenlítés követően sem tudott visszaállni arra a fordulatszámra, amit az első 15 percben láttunk tőlük. Kádár révén végre megint volt balhátvédje a csapatnak, Dzsudzsák régen látott módon irányított, ráadásul a kapura is megpróbált veszélyes lenni, míg Szalai újfent bebizonyította, miért is játszik emberemlékezet óta a Bundesligában.
Csank János korábbi szövetségi kapitányunk a szünetben azt
mondta, ha a pályán nem is, a lelátón frenetikusak vagyunk. – Kellene már egy
jó eredmény, a szurkolók megérdemelnék. A döntetlent már sikerként
könyvelhetnénk el a világbajnoki második ellen. Amúgy én kivédtem volna Szalai
gólját, de nagyon örülök, hogy Kalinic nem olyan jó kapus, mint én voltam –
viccelődött a Ózdi Kohász korábbi hálóőre.
A második félidő első perceiben a horvátok dűlőre akarták
vinni a dolgot, ám nemhogy lángja, de füstje sem volt ezeknek az akcióknak. Úgy
hat perc után szabadult ki a magyar válogatott a szorításból, ám veszélyt
Szalaiék sem jelentettek a kapura. Mondjuk nem nagyon bánkódott a magyar tábor
azon, hogy Modric messze volt a tavalyi világbajnokságon nyújtott
teljesítményétől, és az első óra elteltével a Barcelona középpályása, Rakitic
sem tudta átvenni tőle igazán a karmester szerepét. Sőt, Perisic sem szakított
azzal a hagyományával, hogy az esetek többségében csak örökölni lehet tőle a labdát,
így a második félidő első 15 percének legnagyobb helyzete éppen azért maradt
ki, mert az Inter szélsője nem akarta a társait észrevenni a magyar kapu előtt,
és kiszorított helyzetből fölé lőtt beadás helyett.
A közönség tizenkettedik embere volt a válogatottnak – mind
már annyiszor – és űzték-hajtották Szalaiékat, akik elképesztő lelkesedéssel és
akarással csökkentették a jelentős tudásbeli különbségeket, és a második félidő
derekán elkezdett reális elképzeléssé válni az esetleges bravúrpont megszerzése.
Minden sikeres megmozdulásért megtapsolták a mieinket, akik a 70. perc táján is
bírták erővel. Sőt, a 76. percben Dzsudzsák sokadik szöglete után Kalinic
elfelejtett kijönni a kapujából, ezt köszönte szépen az a Pátkai, aki remekül
szűrte eddig a horvátok akcióit, és egy karatés mozdulattal a kapuba rúgta a
labdát.
Felrobbant a Groupama Aréna, extázisba került minden magyar
szurkoló, készülőben volt a csoda, az a csoda, ami talán az egész
Eb-selejtezősorozat legnagyobb meglepetése lenne. A 80. percben majdnem újabb
gólt ért el a magyar válogatott, ám előbb Kalmár, majd Szalai, végül Pátkai sem
tudta a horvát kapuba préselni a labdát. A nézőtéren őrjöngő nézők egyike
elkezdte saját magát átkozni, hogy nem merte megtenni Szalaiék győzelmét a
Tippmixen, de azonnal hozzátette, ha ezen múlik a győzelem, sose nyerjen többet
sportfogadáson.
Elképesztő módon elkezdtek támadni a horvátok, ám mindig volt egy magyar láb vagy fej, ami az utolsó pillanatban közbelépett, így Gulácsinak igazából védenivalója sem volt. Amikor a 88. percben már sokadszor harsant fel, hogy az éjjel soha nem érhet véget, az egyik humoros kedvű szurkoló úgy zárt le, hogy a találkozónak már nagyon vége lehetne. Zúgott az álljatok föl, amikor a tartalék játékvezető felmutatta: 5 perc lesz a hosszabbítás. Lehet, hogy ez a meccs sem ér véget sosem – kérdeztük magunktól.
A válogatott minden játékosa 110 százalékot nyújtott – némi túlzással még a padon ülők is –, és most már mindenki számára kiderült, Marco Rossi a lehető legjobb választás volt a válogatott kispadjára. És amikor Kalmár a 96. percben egy előrevágott labdával elindult, a skót bíró a szájába vette a sípot, és a magyar szurkolói fülek számára legszebb dallammal lefújta a találkozót.

Kiderült, csodák igenis vannak! Megvan a győzelem, a selejtezősorozat legnagyobb meglepetése, hiszen a szlovákiai vereség után lesajnált magyar válogatott 2–1-re legyőzte a vb-ezüstérmes Horvátországot. Lehet, hogy nem jutunk ki a többek között Magyarországon is rendezendő 2020-as Európa-bajnokságra, ám ezt a sikert már senki sem veheti el tőlünk. 1940. után a másodikat…
És amikor húszezer torokból harsant fel, hogy Isten áldd meg a magyart, eggyé vált a csapat és a szurkolók hada. És kezdődhetett az éjjel, ami a magyar győzelem után soha nem érhet véget…
„Hatalmas szívvel játszottunk, de a sikerhez kellett egy csipetnyi szerencse is, hogy a horvátok nem a legjobb formájukat nyújtották. Ugyanakkor mi beletettünk mindent, amit lehetett, így megérdemelt győzelmet arattunk” – értékelt Marco Rossi. Kitért rá, ez a diadal akkor ér bármit is, ha júniusban Azerbajdzsán vendégeként is elhozza a három pontot a válogatott.
Magyarország-Horvátország 2-1 (1-1)
Budapest, Groupama Aréna, 22.000 néző. V: Collum (skót)
MAGYARORSZÁG: Gulácsi – Lovrencsics G., Willi Orbán, Baráth, Kádár – Nagy Á., Pátkai – Nagy D. (Varga Roland, 40.), Szoboszlai (Kalmár, 65.), Dzsudzsák (Bese, 85.) – Szalai. Szövetségi kapitány: Marco Rossi
HORVÁTORSZÁG: L. Kalinic – Jedvaj (Petkovic, 77.), Lovren, Vida, Barisic (Leovac, 30.) – Modric, Brozovic – Rebic (Brekalo, 67.), Rakitic, Perisic – Kramaric. Szövetségi kapitány: Zlatko Dalic
Gól: Szalai (34.), Pátkai (76.) illetve Rebic (13.)
A csoport másik mérkőzésén Wales-Szlovákia 1-0 (1-0).
A csoport állása
- Szlovákia 2 1 0 1 2-1 3
pont
- Wales 1 1 - - 1-0 3
- Horvátország 2 1 - 1 3-3 3
- Magyarország 2 1 - 1 2-3 3
- Azerbajdzsán 1 - - 1 1-2 0