Felerősödtek a viták arról, hogy a nukleáris energiát nem szabad kivenni a jövőben sem a német energiamixből.
Stier Gábor
Lukasenkát egyelőre nem sikerült megdönteni, az elnök dinasztiát építő álmait azonban elsöpörték a tiltakozások.
Berlin egyre inkább rossz szemmel nézi, hogy Varsó az amerikai érdekeket követve több kérdésben élesen megosztja az Európai Uniót.
Az asszonyok feladata, hogy az államot és a férfiakat szolgálják – mondta korábban Lukasenka.
A Navalnij-ügy tanulsága, hogy a világ már végképp nem bízik Oroszországban, Oroszország pedig a világban, de Oroszország egyik fele sem a másikban.
Az a paradox helyzet állt elő, hogy az EU minél súlyosabb szankciókat hoz a belarusz állammal és annak gazdaságával szemben, annál inkább Oroszország karjaiba löki az országot.
Erőt gyűjtenek a hétvége előtt a tiltakozók, így csökkent a tüntetések hevessége. Békésebb hangot ütött meg Lukasenka, a csalással vádolt belarusz elnök is. A szabadon engedett tüntetők viszont szörnyű túlkapásokról számolnak be.
Veszélyeztette volna a két ország manapság talán az átlagosnál is szorosabb kapcsolatait, ha az ellenzék kezébe kerül az elnöki poszt?
Belaruszban a helyzet továbbra is képlékeny, ám a forradalomhoz még több tüntetőt kell kivinni az ellenzéknek az utcákra.
Feszült hangulatban zajlott a belarusz elnökválasztás, „Európa utolsó diktátora” mindent megtett az ellenzéki tiltakozások elnémítására. Minszkben máris összecsaptak a rendőrök és a választási eredmény ellen tüntetők.
A vasárnapi elnökválasztás kampányának igazi újdonsága, hogy az országot 26 éve irányító Ajakszandr Lukasenka ezúttal nem a Nyugatot, hanem Oroszországot tette meg az ország belügyeibe beavatkozó, és a hatalmára törő fő ellenségének.
A Hezbollah térnyerése lejtőre tette a közel-keleti országot, elolvadt a középosztály, a lakosság fele a szegénységi küszöb alatt.