A gazdasági adatok alapján is érdemes értékelni a magyar kormány Kína-barát gazdaságpolitikáját.
Nehezen értelmezhetőek a KSH számai, lehet hogy utólag kell majd visszavágni a második negyedév fogyasztási és növekedési adatait.
A CSOK részleges kivezetése miatt sokan előrehozhatják a lakásvásárlást, értük versenyeznek a bankok.
Elemzők egyetértenek abban, hogy most egy „miniválságot” látunk.
A jegybankelnök szerint bezáródni látszik az az út, hogy 2030-a utolérhessük az uniós átlagot.
Másfél százalékos növekedés szükséges Orbán Viktor szerint ahhoz, hogy jövőre is megmaradhasson a rezsicsökkentés. Közgazdászokat kérdeztünk, ez reális-e.
Magyarország előtt Szlovénia és Portugália szerepel.
A növekedésünk azonban továbbra is jobb lehet az EU-átlagnál.
Az elemző szerint a korábbi hasonló válság másfél évtizedig tartott, most jó eséllyel ezt elkerülhetjük.
A magyar gazdaság idén jelentősen behúzza a féket.
A jelentésben kiemelik, hogy a kormány gyorsan és határozottan reagált a válságra, és elismerően írnak a gazdaságvédelmi intézkedésekről, a támogató költségvetési politikáról, a munkahelyek megvédéséről és a beruházások ösztönzéséről – közölte a pénzügyminiszter.
Bár kevés volt az embereknek nyújtott kormányzati támogatás, mégis nőhet a fogyasztás.
A sikerpropaganda e helyzetben olaj a tűzre. Minél nagyobb a szakadék a napi tapasztalat és a központilag sugárzott virtuális valóság között, annál nagyobbá válik a robbanás veszélye.
A magyar gazdaság lehetőségein felüli erőltetett növekedés most üt vissza: nincs tartalék, amihez nyúlhatnánk válság idején.
Jelentősen csökkent és éppen feleakkora volt a magyar gazdaság bővülése az első negyedévben, mint az előző három hónapban.