Jövőre csak akkor maradhat fenn a rezsicsökkentés, ha egyéb területeken – oktatás, egészségügy, nyugdíj, szociális ellátás, honvédelem – súlyos megszorításokat vezetnek be – erről beszélt a Magyar Hangnak Róna Péter. A közgazdászt annak kapcsán kérdeztük, hogy szokásos péntek reggeli rádióinterjújában Orbán Viktor beszélt a rezsicsökkentés fenntartásainak nehézségeiről. Virovácz Péter utóbbi politikai megnyilatkozásnak értékelte.
Orbán Viktor miniszterelnök szokásos péntek reggeli Kossuth Rádióban elhangzott interjújában többek között a rezsicsökkentés fenntartásának nehézségeire is utalást tett, amikor arról beszélt, hogy Magyarország nem tudja ellátni magát energiával, ezért behozatalra szorul. Szavai szerint 2021-ben hét milliárd eurót fizettünk az országba érkező energia fejében, ez az összeg idén 17 milliárd euróra emelkedett, és nem tudni jövőre mi lesz, de az biztos, hogy ez az összeg nem fog csökkenni. Elmondta, nagy erőkkel dolgoznak, hogy előteremtsék az ehhez szükséges összeget, amely egyelőre nem áll még rendelkezésre.
Majd így folytatta: „ha a vállalkozók is jól dolgoznak, a munkavállalók is jól teszik a dolgukat és a kormány is jól dolgozik, akkor el tudjuk érni, hogy a magyar gazdaság ne essen recesszióba, ne kezdjen el hátrafelé menni, hanem továbbra is legyen gazdasági növekedés. Egy másfél százalékos gazdasági növekedéssel számolunk, ha ez így van, akkor meg tudjuk… ha erre képesek leszünk, akkor meg tudjuk védeni a családok rezsitámogatását.”
Az elemző nulla körüli növekedésre számít
– Ha a miniszterelnök komolyan gondolta ezeket a szavakat, akkor azt tudom mondani, hogy csatoljuk be a biztonsági öveket, mert nagyon rázós lesz az utunk. A gazdaság jelenlegi állapota ugyanis azt mutatja, nem nagyon lesz jövőre másfél százalékos növekedés – reagált a kormányfő péntek reggeli szavaira Virovácz Péter. Az ING Bank vezető elemzője úgy véli, a negyedik negyedévben folytatódik a reálbércsökkenés, tovább gyorsul az infláció, amely az ársapkák megmaradása esetén jövőre 16–17 százalék körül alakulhat. Ha azonban kivezetik azokat, akkor ehhez újabb két százalékot lehet hozzászámítani. Ezzel a bérek emelkedése jó eséllyel nem fog lépést tartani.
Virovácz Péter szerint a beruházási boomra sem lehet számítani, mert jöhetnek ugyan az uniós támogatások az év második felében, de mindennek komoly import vonzata is van. És akkor még nem esett szó a jövő ősszel várható energiaárakról, amelyekkel kapcsolatosan komoly kockázatokról lehet beszélni. – Ha mindezt összerakom, akkor azt látom, hogy belső motorok nem nagyon vannak, a külső környezet pedig igencsak bizonytalan. A piaci elemzők növekedésre vonatkozó becslésének átlaga 0,5–1 százalék között szóródik, én viszont a magyar gazdaság jövő évi növekedését a pozitív nulla körül várom. Így a másfél százalék számomra a kincstári optimizmus képviseli. Ha pedig az ársapkákat kivezetik, akkor nagyon drasztikus fogyasztáscsökkenés várható. Különösen az üzemanyagár felszabadítása vetheti vissza nagyon a keresletet – mondta az elemző.
Politikai nyilatkozatként kell értelmezni Orbán szavait
Virovácz Péter szerint egyébként is nehezen értelmezhető a miniszterelnök kijelentése. Az év elején ugyanis nem lehet tudni, mekkora lesz a növekedés, így logikusan marad a rezsicsökkentés. De mi lesz, ha az év végére kiderül, nem sikerült elérni a másfél százalékos növekedést, visszaveszik a támogatásokat? Vagyis igazából 2024-re értelmezhetők a kormányfő szavai. Arról nem is beszélve, hogy értelmetlen a növekedéshez kötni a rezsicsökkentést, ha ugyanis kivezetik, akkor mindenkinek kétszeresére, háromszorosára növekszik a rezsiszámlája, akkor sem fogyasztás, sem beruházás nem lesz, azaz összeomlik a gazdaság, a 2008–2009-es válsághoz közelíthetünk. – Ezért a miniszterelnök kijelentését politikai megnyilatkozásként kell értékelni, gazdasági racionalitást nem látok mögötte. Arra van pénz a költségvetésben, amire a kormány akarja. Amennyiben viszont költségvetési támogatásokkal szeretnék elérni a másfél százalékos növekedést egy olyan időszakban, amikor húsz százalék közelében jár az infláció, annak hosszú távú következményei lesznek, azaz tartósan a magasban ragadhat a pénzromlás mértéke hazánkban – tette hozzá az elemző.
Róna Péter, az Oxfordi Egyetem oktatója szerint jövőre csak akkor maradhat fenn a rezsicsökkentés, ha egyéb területeken – oktatás, egészségügy, nyugdíj, szociális ellátás, honvédelem – súlyos megszorításokat vezetnek be.
A jövőre várható gazdasági növekedés megtippelésére nem vállalkozott a közgazdász, mert véleménye szerint az elmúlt évek turbulenciái, a koronavírus-válság, de különösen Oroszország Ukrajna elleni agressziója alapvetően változtatták meg a geopolitikai folyamatokat, amelyek felülírják a gazdasági számításokat.
Elfogyott a nemzetközi bizalom, ami rossz jel a gazdaság számára is
Más elvek szerint szerveződnek a nemzetközi kapcsolatok, és ennek fontos gazdasági következményei vannak, például az Egyesült Államok és Japán elkezdte hazatelepíteni a külföldre helyezett gyártást. A kínai gazdaságban is a bizonytalanság jelei mutatkoznak, vagyis igen jelentős gazdasági változások indultak meg. A helyzetet súlyosbíthatja, hogy ismét növekszik a covidbetegek száma világszerte, ami ismét csak visszavetheti a világgazdaságot. A magyar gazdaság lehetőségeiről Róna Péter elmondta, ebben az egyébként is bizonytalan helyzetben hazánk különösen bizonytalan alapokon áll. Az elmúlt évek unióellenes külpolitikájának eredményeként Magyarország nagyon elszigetelődött, ennek pedig törvényszerűen negatív gazdasági következményei lesznek.
Inotai András, a Világgazdasági Kutatóintézet korábbi igazgatója szintén nem vállalkozott a jövő évi gazdasági növekedés becslésére. Szerinte nem is lényegi kérdés, hogy lesz-e másfél százalékos növekedés, vagy sem. Arra hívta fel a figyelmet, hogy miután a magyar gazdaság nyolcvan százalékban a külföldi piactól, azon belül is a német gazdaságtól függ, és utóbbiról mostanában nem érkeznek jó hírek, ennek mindenképpen erőteljes hatása lesz a magyar gazdaságra, a magyar növekedésre. Komoly gondként említette, hogy elfogyott a magyar kormány iránti bizalmi tőke, ami a gazdaságra is negatív hatása van. Ugyanakkor az ország belső tartalékai is kifogyóban vannak az elmúlt 12 év kormányzati tevékenységének eredményeként.
Végül Inotai András arról is beszélt, az a tény, hogy a magyar gazdaság egységnyi növekedéshez ötven százalékkal több energiát használ el, mint a fejlett gazdaságok, jelentősen korlátozza teljesítőképességét, illetve komoly versenyhátrányt jelent. Mindez együttesen jelentősen korlátozza a magyar gazdaság növekedési kilátásait.
