Meglepetésként értékelte az elemzők többsége, amikor augusztus 16-án azt közölte a KSH, hogy 2023 második negyedévében is csökkent a magyar gazdaság teljesítménye. Az előző negyedévhez képest 0,3 százalékos volt a visszaesés, az egy évvel korábbi adattól pedig 2,3 százalékkal maradt el a mutató értéke. Sejtések már akkor is voltak, hogy vajon mi magyarázza a modern magyar gazdaság történetében soha nem látott, 12 hónapon át tartó recessziót. Az előzetes adatok alapján azt lehetett sejteni, hiába vártak az elemzők arra, hogy a mezőgazdaság kiugróan jó idei teljesítménye ellensúlyozza a gyengélkedő ipar és a szolgáltatási szektor adatait. A ma napvilágra került részletes adatok igazolták a sejtéseket, nevezetesen hogy mind a belső fogyasztás, mind a beruházási tevékenység olyan mértékben csökkent, hogy azt nem tudta ellensúlyozni a mezőgazdaság tevékenysége.
Csalódást keltett a mezőgazdaság
– Különösen az furcsa, hogy a statisztikai hivatal adatai szerint az agrárium teljesítménye a második negyedévben visszaesett az első negyedévhez képest. Azért meglepő ez az adat, mert az első negyedévben még az ágazat 70 százalékos bővüléséről számolt be a KSH – nyilatkozta a Magyar Hangnak Virovácz Péter. Az ING Bank vezető elemzője szerint a másik meglepetés a szolgáltatások vártnál nagyobb visszaesése az év első három hónapjához képest. Nehezen magyarázható ez az adat annak ismeretében, hogy ugyanezen időszak alatt a fogyasztás stagnálását mutatják a közölt adatok.
Kérdésünkre az elemző elmondta, a szolgáltatásokat vizsgálva tisztában kell lenni azzal, hogy azokat részben a vállalkozások, részben a lakosság veszi igénybe. A lakossági fogyasztás így részben az áruvásárlásból, részben pedig a szolgáltatások – turisztikai, vendéglátó és egyéb – igénybevételéből, megvásárlásából tevődik össze. Ezért nehezen érthető, hogy amikor a szolgáltatások jelentősen visszaesnek, hogyan maradhat szinten a lakossági fogyasztás. Különösen, hogy az előző negyedévekben még a lakossági fogyasztás jelentős visszaesését regisztrálta a KSH. Magyarázat lehet erre az állam által egyedileg biztosított szolgáltatások növekvő igénybevétele a lakosság részéről. Ilyen ok lehet, hogy egyre nagyobb arányban veszik igénybe az emberek az egészségügyi szolgáltatásokat, mert arra ösztönzi a kormány a háziorvosokat, hogy nagyobb arányban utalják a diagnosztikai vizsgálatokra a betegeket. Az így kialakuló várólistákat elkerülendő megnőhetett a magánegészségügyi szolgáltatások igénybevétele is, már aki ezt megengedheti magának.
Furcsaságok a fogyasztási adatokban
– Azért nehéz értelmezni az adatokat, mert minden részadat csökkent, mégis szinten maradt a lakosság fogyasztása. Az adatok ugyanis azt mutatják, hogy a kiskereskedelmi forgalom csökken, a háztartások energiafogyasztása húsz százalékkal zsugorodik, a turizmus szintén gyengélkedik. Minderről az jut eszembe, amit a statisztikáról mondani szoktak: a statisztika olyan mint a bikini, sok mindent megmutat, de a lényeget eltakarja. Összességében azt mondhatom, hogy nem lennék meglepve, ha néhány hónap múlva, esetleg a GDP adatok másfél évvel később szokásos felülvizsgálata során módosítanák a fogyasztásra vonatkozó adatokat – foglalta össze a lényeget az elemző.
Felvetésünkre elmondta, ez egyben azt is jelentheti, hogy utóbb kiderül, negyedéves alapon nem 0,3, éves összevetésben pedig nem 2,3 százalékkal zsugorodott a magyar gazdaság, hanem annál akár néhány tized százalékponttal nagyobb mértékben. Az idei év hátralévő részéről szólva azt mondta Virovácz Péter, hogy a mostani adatok ismeretében már korántsem olyan optimista, mint egy hónappal ezelőtt volt. Idén már nem várja a fogyasztás beindulását, hiába a várható reálbér növekedés. A fogyasztói bizalom ugyanis egy évtizedes mélyponton van, a lakosság jó részt felélte a tartalékait, hiába mutatja a statisztika a megtakarítások gyarapodását, ha az nagyon kevesek kezébe összpontosul. Nagyon sokan élnek napról napra, nem véletlen, hogy a folyószámlahitelek összege komolyan megugrott.
Sok a kockázati tényező
– A másik oldalon a beruházások bővülése sem várható. A magánszektor és a lakosság beruházásait visszafogja a magas kamatkörnyezet annak ellenére, hogy lassan azért, de megindult a kamatok csökkenése. A költségvetés pedig nagyon feszített, így ott sem várható nagy boom. Uniós forrás továbbra sem lesz, de még ha érkezne is bármekkora összeg még ebben az évben, annak hatása akkor sem mutatkozna meg az idei beruházási adatokban. Végül az exportkörnyezet sem ad okot optimizmusra, hiszen a világgazdaságban is sok kockázati tényezővel kell számolni. Ezért a korábbi várakozásunkkal szemben most már nem számítunk növekedésre, éves szinten fél százalékos visszaesés tűnik reálisnak, az is negatív kockázatokkal. Vagyis a következő felülvizsgálatnál van esély arra, hogy ezt a számot lefelé módosítjuk – mondta Virovácz Péter.
Reálisabb a stagnálás
Bod Péter Ákos, a Corvinus Egyetem közgazdászprofesszora sem számít növekedésre, bár első negyedéves számításaik szerint még a magyar gazdaság 0,2 százalékos bővülésével számoltak. Most azonban sokkal reálisabbnak tűnik a stagnálás, esetleg minimális visszaesés. A friss adatokból az látszik, hogy igen nagy a statisztika bizonytalansága, a közöltek nem nagyon illeszkednek az egyéb adatokhoz. Ezért ő is elképzelhetőnek tartja, hogy később módosítani kell majd a második negyedéves adatok egy részét.
– Az idei év várhatóan kedvezőtlen növekedési adatain azonban nem szabad csodálkozni, hiszen tavaly olyan mértékű voksvásárlási költekezést produkált a kormány, amelyet korábban soha nem láttunk. Az így felpumpált kereslet lökött egy nagyot a növekedésen, illetve felgyorsította az egyébként is magas inflációt. Ennek a levét isszuk most – mondta az akadémikus.
