Már most is számos jel utal arra, hogy súlyos hibát követ el, aki a hiteles és megbízható járványügyi tájékoztatást feláldozza a népszerűség oltárán.
Több a zászló
Miért lenne a legjobb megoldás, ha az előválasztáson részt vevők nemcsak egyetlen indulóra szavazhatnának, hanem minden olyan jelöltre, aki szimpatikus számukra?
A Fidesz úgy nyeri zsinórban kétharmaddal a választásokat, és úgy számíthat ma is a biztos pártválasztók közel felére, hogy közben a teljes népesség alig több mint egytizede gondolja azt, hogy személy szerint a kormányzásuk nyertese volna. Hogy lehet ez?
Érdemes eljátszani a gondolattal, miről beszélhetne Magyarország köztársasági elnöke a koronavírus-járvány második évében március 15-e kapcsán.
A Fidesz a kelleténél hamarabb importálta hazánkba a nyugati identitásküzdelmek „védekező” pozícióját, így szorgos munkával kell felépítenie mellé a „támadó” pozíciót.
Valójában az ellenzék akkor járna el a legracionálisabban, ha kizárólag billegő körzetekben tartana előválasztást, ide összpontosítva az erőforrásait.
Bár fideszes térfoglalás eddig is zajlott, 2020-ban a közjogi pozíciókon messze túlmenően megkezdődött „az életvilág elfideszesítése”.
Bár a korlátlan hatalom birtokában nem könnyű másokra mutogatni, a kormány mégis rendre megpróbálkozik ezzel a mutatvánnyal.
A nem baloldali ellenzéki szavazatok elaprózódása nemcsak a jobboldali jelöltek esélyeit csökkenti, hanem a baloldaliak stratégiájára is hatással lehet.
Elképzelhető, hogy az ellenzéknek nem a helyi előválasztásokat érdemes erőltetnie, hanem azt, hogy ahol csak lehet, minél előbb meglegyen a közös jelölt.
Ez a várakozás kevéssé megalapozott, és nem kizárólag a Fidesz elképesztő erőfölénye, illetve a számára kedvezően megrajzolt körzethatárok miatt.
Több jel utal arra, hogy Orbán Viktor az ellenzékbe kerülés lehetőségére is készül. Aligha lenne felhőtlenül boldog, ha a washingtonihoz hasonló jeleneteket hozna 2022.
Természetesen nem lehet minden összeesküvés-elméletet Orbán Viktor nyakába varrni, de nehezen vitatható, hogy az elmúlt évek kormányzati kommunikációja kitűnően megágyazott ezeknek az elméleteknek.
Adekvát politikai formát kell találnia ahhoz, hogy támogatói is részt vehessenek ebben az ellenállásban.
Egészen más ma ellenzékinek lenni, mint a Gyurcsány-kormány idején volt (ezt azok tudják legjobban, akik mindkettőt próbálták).