Ideje lenne kormányzati támogatást is adni a földön kívüli létformák kutatására. A briteknél 2050-ig kivezeteik a gázfűtést. Kísérleti temetkezési típus csökkentheti a széndioxid-kibocsátást. Egy kísérleti program szerint a használt, eredetileg szemétdombra kerülő matracokkal milliókat lehetne etetni. E heti tudományos lapszemlénk.
A teljes cikkeket az adott sajtótermék nevére kattintva tudják olvasni eredeti nyelven!
A használt, eredetileg szemétdombra kerülő matracokkal milliókat lehetne etetni – így lehet összefoglalni a Sheffieldi Egyetem programját, amelyben talaj nélküli növénytermesztési technikák alkalmazását sajátították el mezőgazdasági munkákban jártas szír menekültekkel a jordániai Zátari menekülttáborban.
A kutatók létrehoztak egy kifejezetten ilyen környezetben használható talajtípust, amivel hatékonyabban, 70–80 százalékkal kevesebb víz felhasználásával és permetszerek nélkül lehet haszonnövényeket termeszteni. Első körben paradicsommal, paprikával, padlizsánnal és fűszernövényekkel próbálkoztak mintegy ezer menekült részvételével. Most 250 ezer fontot gyűjtenének össze, hogy fedezni tudják a növénytermesztéshez szükséges anyagokat, és hogy további 3000 szír menekült sajátíthassa el a kietlen körülmények között is hatékony módszereket.
Ideje lenne komolyan venni, és némi kormányzati támogatást is adni a földön kívüli létformák kutatására – jelentette ki egy szakmai konferencián Anthony Beasley. Az amerikai nemzeti obszervatóriumhálózat charlottesville-i megfigyelőállomásának igazgatója a fejlődő tudományok amerikai szövetségének (AAAS) seattle-i találkozóján arról beszélt, több évtizednyi néma csend után jó lenne, ha integrálnák a csillagászatba ezt a kutatási területet, és végre az államok is biztosítanának kutatási forrásokat az idegenek kutatásával foglalkozó, eddig kizárólag magánpénzekből működő Berkeley-i SETI Intézetnek. Az állami szférának szóló kritika azt követően hangzott el, hogy a világ egyik legkomolyabb, ám magántőkéből működő új-mexikói rádióteleszkópját üzemeltető társaság jelezte, csatlakoznak a SETI kutatásaihoz.
Lord Rees brit csillagászprofesszor szerint ha az eddig konkrét eredmények nélküli, szubatomi részecskéket kutató nagy hadronütköztetőre volt több milliárd fontnyi forrás, akkor a SETI is megérdemelne pár milliót. A NASA korábban évi 10 millió dollárnyi forrást biztosított földönkívüli létformák kutatására, ám 1993-ban megszüntették a programot.
Kissé bizarr temetkezési vállalkozásról készített riportot a brit közszolgálati adó: a Recompose elnevezésű cég olyan szolgáltatást kínál, amely szerintük a lehető leginkább környezetbarát. Az elhunytakat speciális tárolóba helyezik farost, fűrészpor, szalma és fű közé, ahol a lágy szövetek mintegy 30 nap alatt teljesen lebomlanak, majd a maradványokat a hozzátartozók elszórhatják. A cég alapítója, Katrina Spade szerint a kutatókkal kifejlesztett eljárásukkal 1,4 tonna szén-dioxid-kibocsátást lehet megspórolni temetésenként.
Ahhoz, hogy a kórokozókat és a szervezetben felgyülemlő gyógyszereket elpusztítsák, a testet 55 Celsius-fokon tartják a komposztálási folyamat során. Ezt az eljárást egyelőre kizárólag az amerikai Washington államban alkalmazhatják, ahol már háziállatok esetében létezik ilyen temetési megoldás. A Recompose várhatóan jövő februártól működik majd, ám a technológia és a gyakorlat tökéletesítése még évekig eltarthat.
A CO₂-semlegesség jegyében 2050-re minden háztartásból kivezetnék a gázfűtést, a gázbojlereket és a gáztűzhelyeket – derült ki a brit kormány tervezetéből. Az elképzelést a gázpiacot felügyelő Ofgem is támogatja. A londoni parlament még korábban döntött arról, hogy 2050-re nyolcvan százalékkal csökkenti az ország az 1990-es károsanyag-kibocsátás szintjét. Ennek érdekében 2050-re 39 millió elektromos autót kellene forgalomba helyezniük, ma még csak 230 ezer fut az utakon. Ezért 30 év alatt a mostani 30 ezer mellé 200 ezer új töltőállomást is létesítenek.
Ami a fűtésrendszereket illeti, 2025-től tilos lesz gázalapú fűtő-, melegítő- és főzőrendszereket telepíteni az új építésű ingatlanokba. Az Ofgem szerint a régi rendszerek kiváltására több lehetőség is van: a hőtakarékos elektromos megoldástól a hidrogénalapú fűtésig. Szakértők szerint az átállás új technológiákra háztartásonként mintegy 5000 fontba (2 millió forint) fog kerülni.
Az összeállítást készítette: Balogh Roland
A Tudomány rovatunk további cikkeiért kattintson ide! Ha a történelem érdekli, akkor Időgép rovatunkat érdemes figyelnie!
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/8. számában jelent meg február 21-én
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2020/8. számban? Itt megnézheti!
