Engedélyezték az első önsokszorozó mRNS-vakcinát

Engedélyezték az első önsokszorozó mRNS-vakcinát

Az Arcturus Therapeutics laborjában (Fotó: Arcturus)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Bár annak manapság már nem sok hírértéke van, ha egy újabb védőoltást engedélyeznek a covid-19 ellen, de a japán gyógyszerhatóság most, először a világon, olyan mRNS-vakcinát hagyott jóvá, amelynek mRNS-tartalma képes önmagát másolni a sejt belsejében, ezzel felerősíti a saját hatását, hiszen egyszerre egyre több minta alapján indulhat meg az immunrendszernek bemutatott fehérjék gyártása. Ezt a fajta mRNS-t „önerősítő RNS-nek” nevezik, innen a rövidítése: saRNS. (Megjegyzés: az igazsághoz hozzátartozik, hogy valójában ez már a második ilyen eset, korábban Indiában kapott vészhelyzeti engedélyt egy másik ilyen oltás, de az indiai gyógyszerengedélyezés finoman szólva sem olyan szigorú, mint a fejlett világ kritériumai, így azt igazából senki sem tekinti komolyan vehető engedélyezésnek.)

Minthogy a hatóanyag már a szervezetben szaporítja fel magát, kisebb adagot kell beadni belőle a páciensnek, ami feltehetőleg a kialakuló (egyébként is elhanyagolható) mellékhatások további csökkenését fogja okozni. Az oltás kifejlesztői szerint a platformnak nagy jövője van a más fertőző betegségek, illetve a rák ellenes terápiákban is.

Az oltást egy amerikai és egy ausztrál biotechnológiai cég – az Arcturus Therapeutics és a CSL – fejlesztette ki, és hivatalosan ARCT-154-nek hívják. Amikor a klinikai vizsgálat során ismétlőoltásként adták be az alanyoknak, nagyobb antitestválaszt produkált, mint a „konvencionális” mRNS-oltások, írja a Nature. A fejlesztők arra számítanak, hogy mivel az saRNS hatékonyabb és könnyebb vele dolgozni, gyorsan ki fogja szorítani a „régi” mRNS-t a legtöbb orvosi alkalmazásból.

Az eddigi mRNS-oltások olyan nukleinsavat tartalmaztak, amely szinte csak az előállítandó fehérje kódjából (+ némi szabályozószekvenciából) állt. Erről a sejt fehérjeszintetizáló gépezete addig tudta gyártani az antigénként működő proteint, amíg az mRNS le nem bomlott. Ezekhez képest az saRNS-oltás még az RNS másolásához (replikálásához) kellő replikáz enzim génjét is tartalmazza, így a sejt magát a nukleinsavat is sokszorosítani tudja.

Az ARCT-154 oltás előállításához a replikáz gént egy szúnyogok terjesztette természetes vírus genomjából (DNS-éből) vették. A vírus agyvelőgyullást okozna egyébként, de a fejlesztés során a génjeiből eltávolították a veszélyes részeket, így csak a koronavírus tüskefehérjéjét másolja, ami ezután ugyanúgy működik, mint a megszokott mRNS-oltásokban. Az önsokszorozó képesség miatt csak 10-20 százaléknyi anyagra van belőle szükség az mRNS-oltásokhoz képest, ami nemcsak a mellékhatásokat, de az előállítási költségeket is csökkentheti.

Jelenleg több mint egy tucat saRNS-oltás fejlesztése tart már a klinikai szakaszban, és az ARCT-154 európai engedélyezése jövőre várható a gyártó szerint. A platform nemcsak megelőzésre lehet alkalmas a jövőben, de például arra is használható lehet, hogy gyógyszerhatóanyagokat gyártassanak vele a sejtek belsejében a már kialakult betegségek – például a rák ellen.

Címkék: mRNS-vakcina