Az India nyugati Radzsasztán államában lévő Thar sivatagban manapság szinte semmi eső nem esik. De a mezozoikumban, 167 millió évvel ezelőtt a térségben a Tethys-óceán buja növényzettel borított partja terült el. A Tethys-óceán az akkori két óriásföldrész, az északi Laurázsia és a déli Gondvána között hömpölygött. Ezt az óceánt szelte át délről észak felé a Gondvánáról leszakadt India, amely később beleütközött Laurázsia déli részébe, és ez az ütközés okozta a Himalája felgyűrődését. Vagyis az akkorin India még nem volt Ázsia része.
A Tharosaurus indicus lelőhelye a Thar-sivatagban (Fotó: Indian Institute of Technology Roorkee)
Egy indiai paleontológus kutatócsoport, amely a Thar-sivatag egyik őslénylelőhelyén folytat ásatásokat nemrégiben feltárta a világ eddig ismert legősibb növényevő dinoszauruszának maradványait. Az eddig ismeretlen fajt a Thar-sivatag és India nevei után Tharosaurus indicusnak nevezték el, és az úgynevezett dicraeoszauridák, vagyis a hosszú nyakú növényevő dinoszauruszok közé tartozott. Ezeket a nyakukon és a testük oldalán álló vaskos tüskék különböztették meg a többi nagy testű és még hosszabb nyakú dinótól.
Dicraeoszauridákat már feltártak Amerikában, Afrikában és Ázsia más részein, de Indiában még soha. A Thar-sivatagban található lelőhelyen lévő ősmaradványokat öt évvel ezelőtt kezdték feltárni, és először főként hatalmas cápák és különféle egyéb halak csontjait találták meg. Később azonban egyre több dinoszauruszcsontot is találtak, de egyértelműen a Tharosaurus indicus az eddigi legfontosabb lelet. A faj csontjai jelentősen különböznek az ismert rokonaiétól: a nyakcsigolyáin hosszanti oldalsó bemélyedés látszik, miközben a háti oldaluk tüskeszerűen kiemelkedik, ami arra utal, hogy az állat nyakának hátulján tüskesor húzódott.
A Tharosaurus indicus csigolyája (Fotó: Indian Institute of Technology Roorkee)
A Tharosaurus a jóval ismertebb Diplodocus kisebb rokona volt, a testhossza 10-13 méter hosszú lehetett. Korábban úgy gondolták, hogy ez a dinócsoport Amerikában, esetleg Afrikában jelenhetett meg, de most, hogy rátaláltak a legidősebb képviselőjükre Indiában, át kell értékelni ezt az elméletet. Az indiai paleontológusok most amellett érvelnek, hogy a mai India lehetett a nagy testű növényevő dinoszauruszok evolúciójának kiindulópontja, vagyis innen terjedhettek szét és fejlődhettek különböző fajokká azok az őslények, amelyekből idővel a világ valaha élt legnagyobb szárazföldi állatai lettek.
