Eszeveszett gyorsasággal tűnnek el a folyókban vándorló halfajok Európa és az egész világ természetes vizeiből. Ennek legfőbb oka, hogy a szaporodási életciklusukhoz elkerülhetetlen migrációjuk ellehetetlenül, amikor gátakat, víztározókat, zsilipeket építenek a folyókra, illetve beszennyezik a vizet. Pedig a vándorló halak – ha lehetőségük nyílik rá – akár több ezer kilométert is úsznak, hogy pontosan abban a patakban ívjanak, ahol a világra jöttek. Ha képtelenek eljutni ívóhelyeikre, majd vissza a felnőttkori élőhelyükre, a szaporodásuk eredménytelen lesz. Bár az utóbbi években egyre intenzívebbé váltak a mesterséges akadályok eltávolítására irányuló erőfeszítések, ezek hatása egyelőre képtelen megállítani a halpopulációk összeomlását. A vándorló halak eltűnése nemcsak a teljes folyóvízi ökoszisztéma stabilitását veszélyezteti, de a halászat ellehetetlenülését is okozhatja. Mivel vannak halak, amelyek a tengerből járnak fel a folyókba szaporodni, egy-egy gát akár sok ezer kilométerrel arrébb, az óceánban is okozhatja a halászható halállományok összeomlását.
80 százalékkal zsugorodtak a vádorlóhal-populációk világszerte 1970 óta, a Living Planet (Élő Bolygó) Index legújabb frissítése szerint. A jelentéshez 284 édesvízi halfaj populációs trendjeit elemezték.
75 százalékos a Európában élő vándorló édesvízi halak fogyatkozása. Dél-Amerikában és a karibi térségben a legrosszabb a helyzet, ahol mostanra az 1970-es halpopulációk mindössze 9 százaléka maradt meg.
1,2 millió olyan akadályt építettek az európai folyókra az elmúlt évszázadokban, amelyek még ma is állnak, és elzárják a vándorló halak útját.
150 000 európai vízi akadály vált mára elavulttá és szükségtelenné a becslések szerint. Ezeket a hajózási, a mezőgazdasági és egyéb emberi önös érdekek sérülése nélkül is el lehetne távolítani.
487 folyóvízi akadályt távolítottak el összesen 15 európai országban tavaly, hogy ezzel segítsék a halak migrációját. Ez rekordnak számít egy év alatt (hiszen 2022-ben csak fele ennyi gátat iktattak ki), de össze sem mérhető az akadályok milliós nagyságrendű számával.
25 000 kilométernyi fragmentált folyószakasz újbóli összekötését tűzte volna ki célul az évtized végéig az európai természet-helyreállítási törvény, ha az Orbán-kormány nem lehetetleníti el teljesen érthetetlen és értelmetlen módon.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2024/23. számában jelent meg június 7-én.
