Kidobott illetve megégett levélszavazatokat találtak csütörtökön a Marosvásárhely melletti Jedden, egy illegális szemétlerakónál, a lapunk által elért szemtanú szerint az általa látott összes szavazólap érvényes szavazást tartalmazott, és azok közül egyet sem adtak le a kormánypártra. Az ügyben a román rendőrség nagy erőkkel nyomoz, szóvivőjük későbbre ígért tájékoztatást az ügyről. Míg Márki-Zay Péter, illetve az ellenzéki pártok szerint ezek után a határon túli szavazatokat meg kell semmisíteni, a Fidesz „a baloldalt” tette felelős az akcióért, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) pedig büntetőfeljelentést tesz az ügyben.
Ez a botrány is jelzi, hogy a határon túli levélszavazatok jelenlegi rendszere túl sok biztonsági rést tartalmaz és ezzel lehetőséget ad a csalásra. Lapunk összeszedte, hányféleképpen lehet visszaélni a rendszerrel.
Túl könnyen lehetett magyar állampolgárságot szerezni
Idén január óta Magyarországnak nemzetközi papírja van arról, hogy bűnözők és csalók is szereztek nagy számban magyar útlevelet, ezért az Egyesült Államok nem ad könnyített vízumot (ESTA-t, vagyis elektronikus beutazási engedélyt) azon magyar állampolgároknak, akik az ország határain kívül születtek. Ezt lapunkban ismerte be először az USA budapesti nagykövetsége, és az okokról szó szerint ezt írták: „A szomszédos országokban a magyar származású személyek honosítási folyamata sebezhető és megkérdőjelezhető. (A pontos szöveg angolul: the naturalization process for people of Hungarian descent in neighboring countries led to identity management vulnerabilities – a szerk.) Ezek a sebezhetőségek lehetővé tették, hogy bűnözők és csalók érvényes magyar útlevelet szerezzenek.” Magyarán annyi csalás történt az állampolgárságok körül, hogy az amerikai hatóságoknak lépniük kellett – nem engedik be a területükre vízum nélkül azokat a magyar állampolgárokat, akik nem Magyarországon születtek.
Ezek a sok esetben magyar gyökerek nélkül, egyszerűen készpénzen megvásárolt állampolgárságú egyének is gond nélkül szavazhatnak a magyar választásokon, ha regisztráltak a levélben való szavazásra.
A regisztráció anomáliái
Még Tóth László főkonzul, a Csíkszeredai Magyar Főkonzuláutus vezetője sem tudta megmondani egy szerdai interjúban, hogy pontosan hányan regisztráltak a levélszavazásra és ők hol laknak. A Gyergyó TV-nek adott interjújában így beszélt: „a regisztrációs névjegyzékbe a négy évvel ezelőttihez képest 80 ezerrel többen jelentkeztek. Ez egy globális szám, tehát nem csak Erdélyben-Romániában, hanem globálisan nyolcvanezerrel többen. Ebből közel 200 ezren adtak meg romániai címet, de a becslések szerint ez a szám majdnem 300 ezer is lehet, hiszen nagyon sokan csak elektronikus címet adtak meg, és abból nem megállapítható, hogy ők hol laknak (…) 270–300 ezer is lehet a Romániában levélszavazásra jogosultak száma.” Ha ez így van, ebből arra lehet következtetni, hogy egy e-mail-címmel is lehetett regisztrálni a szavazásra, és ha az illető bement a levélcsomagjáért valamelyik konzulátusra, máris szavazhat.
Ami még fontosabb: ha valaki egyszer regisztrált, még tíz évig szavazhat újabb regisztráció nélkül, automatikusan megy a megadott címére a levélcsomag. Attól függetlenül, hogy esetleg már nem él (tíz év nagy idő, határon túl is volt világjárvány, sok egykori szavazó hunyhatott el), vagy elköltözött máshová, de a címére érkezhetett egy szavazólap. Az Átlátszó Erdély felhívására már jelentkezett egy Budapesten tartózkodó olvasójuk, akit azzal „nyugtattak meg” otthoni rokonai, nem kell a magyar fővárosban voksolnia, mert már „leszavaztak helyette”.
Sok helyen sérülhetett a titkos szavazás elve
Soha nem látott mozgósítás van Erdélyben és Vajdaságban, erről mi is sokat írtunk. A Fidesz testvérpártjai, Budapestről finanszírozott civil szervezetek, tömbmagyar vidékek polgármesteri hivatalai, egyházak, lelkipásztorok, úgynevezett partnerszervezetek (Erdélyben az RMDSZ által működtetett Eurotrans Alapítvány székhelyei, valamint az Erdélyi Magyar Szövetség Demokráciai Központnak nevezett irodái) gyűjtik a szavazatokat, de akár náluk is lehet szavazni.
Sok helyen házról-házra járva keresték fel a szavazásra jogosultakat: a gyergyóremetei Remete TV képújságján napokig ment a helyi polgármesteri hivatal felhívása, mely szerint „minden remetei magyar állampolgársággal rendelkező személyt otthonában felkeresünk a magyar országgyűlési választással kapcsolatosan. Kérjük, készítsék elő a lakcímkártyákat a szavazás zökkenőmentes lebonyolítása érdekében.” Képzeljük el a helyzetet: ott toporog a konyhában a helyi polgármesteri hivatal alkalmazottja, és arra kérik az illetőt, hogy ott, előtte, a konyhaasztalon szavazzon. Mennyire lesz titkos az ilyen voks? Vagy ahol a hírek szerint maga a lelkész vagy az alpolgármester segít kitölteni a szavazólapot az idős embereknek?
Nem tudni, mi történik a leadott szavazatokkal
Míg Magyarországon a szavazattal kapcsolatos teendőket olyanok látják el, akik esküt tesznek a törvények betartására (és szigorú szabályok vonatkoznak az üres szavazólapok, valamint a leadott szavazatok tárolására, szállítására, megsemmisítésére), a külhoni levélszavazatok mozgását egyáltalán nem lehet nyomon követni. A törvény ugyanis megengedi, hogy bárki és bármilyen módszerrel gyűjtse a levélszavazatokat.
Az anyaországi szavazatszámlálók felelősségre vonhatók, ha hibáznak, hiszen pontosan tudni lehet, kik ők és hol érhetők el, míg egy kinti „önkéntes” nem tartozik felelősséggel – lehet, hogy nem is magyar állampolgár. Nem vitatható, hogy többségük becsületesen elvégzi a feladatát, de ez a helyzet mégis messze áll az átláthatótól, és így nincs kizárva a csalás.
Sok székelyföldi ismerős büszkén jelzi, hogy épp honnan mennyi leadott szavazatot vett fel, hogy elvigye valahova. A mellékelt fotón is jól látszik, zsákokban, szatyrokban, dobozokban szállítják ezeket úgy, hogy a szállítóeszközök nincsenek lepecsételve, nem készül jegyzőkönyv arról, honnan és mennyi szavazatot szállítottak, mint ahogyan arra sincs semmi garancia, hogy nem vettek el vagy tettek hozzá voksokat. Hangsúlyozva, hogy nincs kétség a jó szándékban, de bármikor előfordulhat, hogy valaki az út során valahol átnézi a borítékokat, és ha neki nem tetsző voksokat talál, kidobja azokat például a jeddi szeméttelepen, mint ahogyan az ma kiderült.
A fotó képaláírása egyébként ez volt az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnökének hivatalos oldalán: „tegnap Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusára több székelyföldi munkatárssal közösen adtuk le a begyűjtött levélszavazatokat. Szentegyháza és Székelykeresztúr polgármestere személyesen hozták el a két településen begyűjtött borítékokat, és hozták Gyergyószék, Háromszék, Maros megye részéről is az eddigi gyűjtést.”
