Az éhezőkkel szemben a kegyetlenség az úr az épülő kereszténydemokráciánkban.
Álláspont
A plakátbotrány azért szólt ekkorát, mert a maradék illúziót is szertefoszlatta a kormányfő megbízhatóságával kapcsolatban.
A magyar szabadság és a magyar jövő ügye a mi ügyünk. Ahogy az elődeink tették, ideje nekünk is komolyan vennünk!
Bármennyire is pökhendi stílusban reagált a pártja kizárásának lehetőségére a magyar miniszterelnök, tudnia kell, mennyit veszít, ha mégis megtörténik.
Náray-Szabó Gábor szavaival a gyávaság mellett a teljes érték- és irányvesztés a fő probléma. Professzortársai számára itt a lehetőség, hogy eldöntsék, a „gy” vagy a „b” ligában játszanak tovább.
Orbán Viktor radikális rajongói jobban teszik, ha egy ideig csak álmukban zsidóznak egy picit.
Szépen becsomagolt politikai termék a miniszterelnök bejelentése, amelynek pontos haszna a közjó szempontjából csak alapos vizsgálat és kellő idő után állapítható meg.
Bűnöző migránsokat csak a Fidesz telepít Magyarországra.
Vészhelyzetben konganak a vészharangok, itt és most mindannyiunknak tennünk kell. Valamit. Ideírok néhány valóságos felvetést.
A kormány „sajtója” úgy rontott rá Nagy Blankára, mintha komoly politikai szereplővel állna szemben, aki fenyegetést jelent a kétharmados parlamenti többséggel rendelkező hatalomra.
Mára nemcsak a korrupció, hanem vele kéz a kézben a hazugság vált a Fidesz legfőbb politikájává, Orbán Viktor pedig a két lábon járó fake news gyárrá.
Szabad-e különbséget tenni „fontosság szerint” az emberi jogok között? Szabad-e bármelyik megsértésén is ironizálnia egy felelős közéleti embernek?
Orbán Viktor már tétet adott az EP-voksolásnak, most az ellenzéken a sor.
Ideje volna komolyan vennünk a tanítást, amelyre Európa és hazánk kultúrája épül. Amely egyfelől józan béketűrésre int a megpróbáltatások idején, de cselekvésre is szólít az igazság védelmében.
Ha nagyüzemben ömlik a hazugság a magyar lakosságra, legelőbb a propaganda-gyárakat kell leállítani, és utána foglalkozni a lelki kútmérgezés hatásaival.