Palkovics László a Debreceni Egyetemre is beköltözött

Palkovics László a Debreceni Egyetemre is beköltözött

Palkovics László (b) és Szilvássy Zoltán (Fotó: Debreceni Egyetem)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Már a Debreceni Egyetemen is saját irodája van Palkovics László innovációs és technológiai miniszternek – tudta meg lapunk. A tárcavezető szobája kiemelt helyen, a patinás főépületben, a rektori hivatalban található. Hogy a saját szobát mi indokolja, bár kérdeztük, az egyetem sajtóirodájának tájékoztatásából nem derül ki. Azt közölték, hogy egy, a rektorhelyettesek által is használt közös irodával segítik a kormánybiztos munkáját. Palkovics ugyanis szeptember óta – miniszteri posztja mellett – a BMW-beruházásért felelős kormánybiztos is. Felelősségköre azonban ennél jóval nagyobb: a Magyar Közlöny szerint az autóipari beruházás és környezete gazdasági, oktatási és kulturális fejlesztését kapta feladatul, kinevezése 2020. augusztus 31-éig szól. Arra nem kaptunk választ az egyetemtől, hogy segítik-e őt külön munkatársak, ahogy arra sem, mióta használhatja a helyiséget.

Palkovics – aki november óta a debreceni városházán is használhat egy 60 négyzetméteres irodát – fontos szerephez jut a Debreceni Egyetem műszaki képzésének vágyott színvonalemelésében is. Aligha véletlenül: forrásaink egyöntetűen állítják, a képzés komoly erősítésre szorul. Iparági szereplők szerint a BMW nem is a képzés színvonala miatt választotta Debrecent – ha az alapján döntöttek volna, Miskolcra vitték volna a több mint ezer embernek munkát ígérő, 320 milliárd forintos beruházást. A műszaki karról 2017-ben Szilvássy Zoltán rektor is siralmas képet festett. Miközben a gyógyszerészeti, az orvosi vagy a mezőgazdasági képzés világszínvonalú – magyarázta az egyetemi tévének –, a műszaki területen kevés a tanár, ezért a gépész– és a villamosmérnök-képzésben a magasan képzett oktatók többsége nem mérnöktanár, hanem természettudományi végzettségű. A gondokat egyébként jól mutatja az is, hogy az egyetem az E-on-tól, a National Instrumentstől és a Henkel Magyarország Kft.-től is kölcsönöz oktatókat, akik persze a legjobb hallgatókat már ekkor igyekeznek a cégekhez csábítani.

A BMW-gyár építése miatt állítják le a vasúti személyforgalmat Debrecen közelében | Magyar Hang

A debreceni közlekedési szervezet szerint nem pályafelújítás áll az „üzemszünet” hátterében.

Az egyetem a képzés színvonalának és a hallgatók számának emeléséhez 2017-ben egy műszaki-informatikai kabinet létrehozásával látott neki. Ennek már a megalakulásakor tagja lett Palkovics László mint oktatásért felelős államtitkár. A testületben az egyetemi és kari vezetők, illetve néhány kiválasztott cégigazgató mellett Kósa Lajos fideszes országgyűlési képviselőnek, korábbi polgármesternek is helyet szorítottak. A korábbi államtitkár a kabinet létrehozásakor arról beszélt az egyetemi sajtónak, hogy vizsgálják, miként lehet szakembereket Debrecenbe hozni, és bekapcsolni a képzésbe. Lapunk információi szerint Palkovics régi munkatársa, Ailer Piroska, a kecskeméti Neumann János Egyetem rektori székéből érkezik a Debreceni Egyetemre. Vezetése alatt a helyi főiskola – kritikáktól is kísérve – egyetemmé vált, a rektor viszont a második, 2019 végén lejáró ciklusát nem tölti ki. A Magyar Közlöny szerint július végi határidővel mondott le tisztségéről.

A gépészmérnök végzettségű Ailer Piroska az értesülésünket megerősítette. Azt mondta, a Debreceni Egyetemtől kapta a felkérést a műszaki terület fejlesztésére. Arra a felvetésünkre, hogy rektorhelyettesként látná-e el a feladatait, azt felelte, „úgy néz ki”. – Az országnak azokon a területein, ahol műszaki, vagy azon belül a járműipari képzés egy-egy vállalati nagyberuházás miatt fontossá válik, kiemelt prioritást kap a szakemberek, hallgatók képzése. Ehhez szükséges az oktatói kar, az eszközök, a laboratóriumok, a kutatás-fejlesztési tudásbázis, a vállalatokkal közös kutatások bővítése, és a velük való együttműködés. Ezért kerültem nyolc éve Kecskemétre. Az volt akkor is a cél, hogy minél előbb és minél hatékonyabban alkalmazkodjunk a munkaadók igényeihez – magyarázta. Arra a kérdésünkre viszont, hogy a Mercedes kecskeméti beruházása miatt a helyi műszaki felsőoktatásban látott átalakítást szeretné-e a Debreceni Egyetemen is megvalósítani, azt felelte: a helyi adottságokhoz mindig alkalmazkodni kell, bevált modell esetén sem alkalmazható minden egy az egyben.

Sokba kerül a megaberuházás | Magyar Hang

Az ipari termelés mellett gazdasági kitettségünk is nő a BMW letelepedésével.

Mindenesetre a Debreceni Egyetem szervezeti és működési szabályzata alapján rektorhelyettesi megbízás csak nyilvános pályázat alapján tölthető be. Az egyetem azt írta: jelenleg nincs ilyen, a műszaki területhez kapcsolódó kiírásuk. Egyébként leszögezték: Szilvássy Zoltán rektor az intézmény járműipari tervei miatt már tavaly megkereste Ailer Piroskát, akit felkért, hogy gyakorlati tapasztalatait és szakértelmét a terület vezetőjeként kamatoztassa. A közös munka részletein viszont még dolgoznak.

Ailer és Szilvássy karrierjében akad hasonlóság. Rektorrá választásuk az első ciklusuk idején mindkettejüknek botrányszagúra sikeredett. Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának akkori minisztere – egyébként jogával élve – annak ellenére javasolta a kinevezésüket, hogy az intézmények szenátusaitól nem ők kapták a legtöbb szavazatot. Figyelemre méltó továbbá, hogy a kecskeméti intézményben – miként a Debreceni Egyetemen 2017-ben – szintén egy vezető testület megjelenésével láttak hozzá a képzés fejlesztésének, ennek vezetője éppen Palkovics László volt. Mint a Magyar Narancs megírta, a testület tagja volt Ailer Piroska is, aki a Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft.-nél Palkovics beosztottja, a fővárosi BME Gépjárműtechnológia Tanszékén – ahol Palkovics a tanszéket vezette – adjunktus is volt.

A lap felidézte, miután Palkovics Lászlót a főiskola stratégiai rektorhelyettesévé választották, Ailer előbb főiskolai tanári, később tanszékvezetői kinevezést kapott. Ailer 2016-ban a Forrás című folyóiratnak adott interjújában nem rejtette véka alá, hogy a későbbi miniszter hívta a főiskolára. „2010 nyarán beszélt nekem az itteni Mercedes-beruházásról és arról, hogy ezzel kapcsolatban itt nagyon sok izgalmas feladat lesz” – fogalmazott.

Az egyetem más karairól ugyanakkor aggódva figyelik a Debreceni Egyetem törekvéseit. Oktatók, kutatók attól tartanak, hogy az erőforrások ezentúl még inkább elkerülik a klasszikus tudományegyetemi területeket, a nyugdíjba vonult oktatók státuszát például most sem mindig töltik fel. Arra is panaszkodnak, hogy miközben a főépület reprezentatív terein folynak felújítások, oktatásra használt termei, szobái korszerűtlenek, és a számuk is csökken.

„Műszaki bumm” előtt a város

Palkovics László több éve forgolódik a Debreceni Egyetem körül, befolyása szemmel láthatóan növekszik. Nem függetlenül persze attól, hogy a fideszes önkormányzat és a kormány kelet-magyarországi ipari központtá fejlesztené a várost. A beruházások előkészületei évek óta folynak. Bár kritikusai szerint a fideszes Papp László gyenge lobbierővel bír, gazdaságfejlesztésben komoly eredményeket mutat fel. Törekvéseiben pedig partnerre lelt az erős fideszes kapcsolatokkal bíró egyetemvezetésben.

Debrecenbe azonban nem csak a BMW érkezik a műszaki iparágból (a járműóriás beruházásához szükséges terület kialakítására 44 milliárd forintos hitelt vett fel az önkormányzat). A városban már 2001 óta jelen van – és most is bővül – a több mint 1100 embert foglalkoztató National Instruments (NI), épül a német Krones gépgyára, amely félezer munkavállalóval a tervek szerint még idén megkezdi működését. Jövőre pedig a Continental elektronikai gyártóegysége indul 450 embernek munkát adva.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/16. számában jelent meg, 2019. április 18-án.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/16. számban? Itt megnézheti!