Ha a Covid-osztályokon dolgozó személyzet számára védelmet biztosít az FFP2-es maszk, akkor valószínűsíthető, hogy egy létszámkorlátozás mellett üzemelő múzeumban, moziban, vagy színházban is elegendő védelmet biztosítana – véli Kunetz Zsombor. Az orvost, egészségügyi szakértőt annak kapcsán kérdeztük, hogy hazánkban is megjelent a koronavírus brit mutációja, amely különösen gyorsan terjed, valamint hogy laikusként milyen szempontokat érdemes figyelembe venni, ha módunkban áll különböző koronavírus elleni vakcinák közül választani.
Mint a járvánnyal kapcsolatban kifejtette, az ismét szaporodó esetszám ellenére is időszerű lenne újragondolni a korlátozással kapcsolatos szabályokat, ezek egy jó része ugyanis – vélekedett – ésszerűtlen. – Az ingyenes parkolás helyett inkább a tömegközlekedésben kellene sűríteni, és célszerű lenne kötelezővé tenni a ma már bárki számára elérhető FFP2-es maszkokat, amelyek a tapasztalatok szerint elegendő védelmet biztosítanak.
A zárt terű vendéglátóhelyek megnyitása még korai lenne, ám a múzeumok, színházak szigorú létszámkorlátozás és FFP2-es maszk viselése mellett biztonsággal kinyithatnának – mondta Kunetz Zsombor, megjegyezve: a meglévő előírásokon is volna mit csiszolni.
Mára ugyanis – fogalmazott – a karanténnal kapcsolatos szabályok, vagy azok betartatása is fellazult, lényegében az egyén józan belátására van bízva, hogy érintkezik-e a külvilággal, amikor egy fertőzöttel él egy háztartásban.
Kunetz szerint a jelenlegi formájában nincs sok értelme az este 8 óra utáni kijárási tilalomnak sem, hiszen a fiatalok, akik miatt bevezették az intézkedést, mostanra megtalálták a módját, hogyan legyenek együtt, a legtöbb illegális bulit nyilvánvalóan nem zavarják szét a rendőrök. Ezért célszerűbb lenne a kijárási tilalom lazítása mellett olyan előírásokat hozni, amelyek a biztonságot fokozzák napszaktól függetlenül, a titkos házibuliknál ugyanis valószínűleg minden biztonságosabb.
A szakértő az oltásokkal kapcsolatban kifejtette, szakmai alapokon nyugvó tanácsok alapján választana vakcinát, ám ezek megalapozottságát az Európai Gyógyszerügynökség képes garantálni. – Nem arról van szó, hogy a kínai Sinopharm, vagy az orosz Szputnyik V. oltóanyag rossz lenne, bár előbbi nem tekinthető korszerűnek. A gond sokkal inkább az, hogy jelenleg nem állnak rendelkezésre azok a tudományos megalapozottságú információk, amelyek szerint ezek az oltóanyagok minden tekintetben megfelelnek a biztonsági követelményeknek – fogalmazott, megjegyezve: egy gyógyszer bevezetésekor nélkülözhetetlen az alkalmazási előírás, ám ilyen a két említett vakcina esetében nem áll rendelkezésre. A Szputnyik V. megbízhatóságával kapcsolatban ugyanakkor fontos érv, hogy erről az oltóanyagról legalább már megjelentek tudományos publikációk rangos nyugati szakfolyóiratokban is.
A szakember szavai szerint csak a zavart és a bizalmatlanságot fokozza, hogy az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) a Szputnyikról kiadott egy Alkalmazási előírás című dokumentumot, amely valójában egy irányt mutató leírás, magyarul egy termékismertető. – Az nem tekinthető szakmailag megalapozott érvnek, hogy „így szoktuk”, illetve hogy már sok millió embert beoltottak vele és a szomszédos Szerbiában magyarok is megkapták, amire a kormány tagjai előszeretettel hivatkoznak – tette hozzá, megjegyezve: szintén nem a szakmaiságot erősíti, hogy az OGYÉI helyett a külügyminiszter egyszemélyi hatáskörébe került a koronavírus elleni vakcinák hazai alkalmazásának engedélyezése.
