Barion Pixel
HIRDETÉS - AIP
HIRDETÉS - AIP

Sikeres lehet a járvány elleni védekezés, ha lassan 30 ezer ember veszti életét?

Szerző: | 2021. május 04., 15:30 | Belföld

Lélegeztetett beteget látnak el védőfelszerelést viselő orvosok és ápolók a fővárosi Honvédkórház koronavírussal fertőzött betegek fogadására kialakított intenzív osztályán 2021. április 1-jén. Képünk illusztráció (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

A védekezés sikerét Magyarország emberéletekben méri – fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök tavaly szeptember 4-i rádióinterjújában, aznap, amikor egy áldozata volt a járványnak. Néhány hét elteltével már pontosan látszott, hogy nem sikerült megfelelően felkészíteni az egészségügyet a második hullámra, a januárban indult harmadik hullám pedig katasztrofális állapotokat eredményezett itthon. Bár a kormány igyekezett elbagatellizálni a dolgot, a halálozások tekintetében Magyarország heteken át vezette az összesített statisztikákat, vagyis lakosságarányosan a világon nálunk vesztették legtöbben az életüket a fertőzés következtében. Az eltérő számítások miatt ugyan nem lehet egyértelműen összehasonlítani az egyes országok adatait, a hazai számok így is riasztóan magasnak tűnnek.

HIRDETÉS - AIP

Idén márciusban az egy évvel korábbihoz képest 40 százalékkal többen haltak meg Magyarországon. Miután a harmadik hullám március végén-április elején tetőzött, az áprilisi adatok még rosszabbak lesznek a KSH főosztályvezetője, Kovács Marcell szerint – adta hírül az Atv. Ez azért lesújtó adat, mert ebből következtethetünk arra, hogy a járvány valójában hány életet követelt, és a 40 százalékos, illetve az áprilisra jósolt még kedvezőtlenebb arány fényében úgy tűnik, hogy a nemzetközi összevetés nem megtévesztő, valóban ijesztően sokan haltak meg Magyarországon a járvány miatt.

HIRDETÉS
HIRDETÉS - 8

Erre utalt Bucsi László, a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház főigazgatója is, amikor a minisztériumi tiltás ellenére elmesélte tapasztalatait. Azért vállalkozott erre, mert mint mondta, „az emberek nagy része még mindig nem tudja, hogy mi van”. Tájékoztatójából kiderült, Fejér az ország második legfertőzöttebb megyéje a múlt hét óta, az általa vezetett intézményben 125 covidos intenzív ágyat jelöltek ki, három hete volt, hogy ebből 123 is foglalt volt, a lélegeztetőgépre került betegek 84 százaléka halt meg náluk. Elárulta azt is, hogy a kórháznak bérelnie kellett két hűtőkonténert, mert a holttestek már nem fértek el máshol, de ezek is megteltek.

Bucsi László megjegyezte ugyanakkor, hogy hosszú idő után jelentős csökkenésnek indult a kórház sürgősségi osztályára érkező covidos betegek száma. Ám attól tart, ha lesz negyedik hullám, az olyan komoly lehet, hogy „elviszi a fél országot”.

Korábbi cikkünkben megírtuk, hogy az ENSZ egészségügyi világszervezeténél, a WHO-nál valamikor a tavasz folyamán közlik a standardizált módszertan szerint összeállított statisztikáit, amelyekből várhatóan pontosabb kép rajzolódik ki arról, mely országban hány áldozatot követelt a járvány. A rendelkezésre álló adatsorok alapján azonban már levonhatunk óvatos következtetéseket.

A második hullámban 2020 novembere és decembere között – heti bontásban – Magyarországon 55-65 százalékkal volt magasabb az elhunytak száma, mint egy évvel korábban. (Ez egyébként messze nem a legrosszabb adat, Lengyelországban például volt olyan hét, amikor 117 százalékkal többen hunytak el, mint egy évvel korábban.)

Ugyanebben az időszakban a jelentések szerint 160-180 körül alakult a koronavírusnak tulajdonított napi halálozásszám Magyarországon. A számokból kikövetkeztethető, hogy a covid-áldozatok lényegében nettó többletként jelentkeznek, hiszen békeidőben a KSH adatai szerint egy nap 300-350 távozik az élők sorából. Ha a járvány csúcsán közölt 250-300-as covid-halálozási számokat vesszük alapul, a tavalyi évhez viszonyított többlet halálozás március végére, április első felére a 80-100 százalékot is elérheti. 

Nem segíti a helyzet értékelését az egészségügy nehezen átlátható rendszere, illetve a kormány által különféle eszközökkel visszatartott információk hiánya. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) a 444 kötelékéhez tartozó Qubit tudományos portál kérdésére válaszolva úgy fogalmazott, hogy az „egész járvány kezelésére jellemző, hogy őszintén nem lehetett beszélni, a lakosok ellentmondásos információkat kaptak (például ízlés kérdésévé vált, hogy ki, mennyire hisz az orvosoknak és a matematikusoknak), a szakterületi miniszter politikai támadást indított az etikai ajánlásunkra válaszul, az újságírókat nem engedték érzékenyíteni a társadalmat, a járványügyi adatokat lelkes amatőröknek kell összerakni, és szinte semmilyen szó nem esik a néha szinte teljesen a jószerencsére bízott betegutakról és ahhoz kapcsolódó kimenetelről”.

Ha csak a rendelkezésre álló statisztikai adatokat hasonlítjuk össze, akkor rendkívül szomorú kép rajzolódik ki a magyarországi járvány elleni védekezésről. Ez derül ki azokból a grafikonokból is, amelyeket a korábban a MOK informális tanácsadó testületében dolgozó Pártos Balázs tett közzé a Facebook-oldalán. Számításai alapján a járvány kezdete óta egymillió főre vetítve hazánkban 2884 ember veszítette életét a járványban, amivel vezetjük a listát. Mögöttünk Csehország áll (2733); a járvány egyik poklaként jellemzett Brazíliában egymillió főre 1901 halott jut; Németországban kevesebb, mint ezer; Indiában pedig, ahol az új mutációnak köszönhetően az elmúlt hetekben sosem látott mértékben robbant be a járvány, 155.

Az egymillióra főre eső Covid-halottak száma a világban, a járvány kezdetétől 2021. május 1-ig (Forrás: Pártos Balázs Facebook-oldala)

Egy másik táblázatból az derül ki, hogy tavaly november–decemberben volt nagy növekedés a haálozások számában, amelynek a szerző szerint szeptember–októberben ágyaztunk meg. Pontosan ugyanez ismétlődött meg idén tavasszal, március-áprilisban. Mint írja, január-februárban lehetett volna zárással megfogni, de nem tették.

Az egymillióra főre eső Covid-halottak száma a világban, 2020. szeptember 1-étől 2021. május 1-ig, havi bontásban (Forrás: Pártos Balázs Facebook-oldala)

HIRDETÉS - AIP

Címkék: halálozás, járvány, koronavírus, Központi Statisztikai Hivatal


HIRDETÉS - AIP

FIZESSEN ELŐ A MAGYAR HANGRA!

Friss lapszámunk

Hirdetés

HIRDETÉS

Támogasson minket!

Hirdetés

HIRDETÉS - AIP

CSATLAKOZZON HOZZÁNK PATREONON

Az élet meg minden podcast – Jordán Ferenc

Jordán Ferenc (Fotó: Az élet, meg minden)

Jordán Ferenc (Fotó: Az élet, meg minden)

Árnyék podcast – Vörös tér, Budapest

Pin It on Pinterest