300 külföldi vendégmunkás él most a tiszaújvárosi konténervárosban

Egy oklevél 1268-ban Villa Scederkyn néven említette, később volt Tiszaszederkény, aztán Leninváros, végül Tiszaújváros lett belőle. Bár a magyar kormány szerint 2015 óta szűnni nem akar a migránsáradat, ebben a városban mégis 2500 külföldi munkás építi fel a Mol 390 milliárd forintos összberuházással készülő poliolüzemét. Ami egy 15 ezres város lélekszámához viszonyítva elég szép arány. Pláne, hogy időközben a déli végeken a migránsok már alagutat is ástak, hogy a földi paradicsomba, Magyarországra juthassanak, bár a rossz nyelvek szerint az csak egy borzvár volt két, jól elhelyezett kijárattal.

Tiszaújváros az a hely, ahol a nem iparvárosban szocializálódott ember a lakótelep közepén megkérdezi, hogy hol van a belváros, mire kinevetik: hát itt. Így aztán egy belvárosi kocsmába megyek be, ahol fiatalok iszogatnak… kávét! És a fociról beszélgetnek, mi másról. Lesújtó véleményük van a magyar labdarúgásról, míg érdekes módon az angolról, spanyolról nem.

Azt mondják, egyelőre minden rendben van a külföldiekkel, akik leginkább törökök meg olaszok. Régebben felröppent a hír, hogy mecset is épül nekik, de aztán azt mondták az illetékesek, hogy ez nem igaz. – Én a rendőrség miatt aggódom. Itt helyben kevés a rendőr, ha viszont tartósan a konténervárosba vezénylik őket, akkor ugye itt még kevesebb lesz – mondja egy húsz év körüli férfi, majd még egy kapucsínót rendel.

A közeli kifőzdében tisztes az étlap, de ma csak hurkát és kolbászt lehet ebédelni, mert mint a pultos asszony mondja, a nagyteremben rendezvény lesz, oda főznek. Nem baj, a nyugdíjas vendégek – vannak összesen hárman – hurkát és kolbászt esznek, abból nagy baj nem lehet. A hurka, kolbász rettentően sós. A beszélgetés sem sótlan, tunkolják a mustárt, és közben arról beszélnek, hogy most nagyon jól ki lehet adni albérletbe a lakásokat. Már akinek van olyan, amiben nem lakik benne. Bár a szobakiadás is bevett gyakorlat, de az inkább a családi házas részen, a város kisebbik felén jellemző. Volt múltkor valami balhé, mert egy öregasszonnyal erőszakoskodott az albérlője, de ez egyedi eset – mondják. Azzal viszont senki sincs tisztában, hogy ezek a munkások csak addig tartózkodnak majd Tiszaújvárosban, amíg felépül a konténertelep.

Próbálok vendégmunkásokat felkutatni a városban, ami nem egy píszí dolog, mert hát, ugye, mi alapján? Az Egri csillagokban Bárdy György alakította Jumurdzsákot, hozzá hasonló figurákat keresek. Találok is két fiatalembert, aki hasonlít rá, de csak olyan török jövevényszavakat ismerek, mint a kefir, ezért inkább angolul próbálkozom. Nincsen sikerem, de mivel egy bolt előtt találkozunk, és szatyrok vannak a kezükben, arra jutok, hogy bevásárolni voltak.

Fülöp György polgármesterrel nem sikerült személyes találkozót összehoznunk, e-mailben válaszolt a kérdéseimre. Arra a kérdésre, hogy mit szólnak a külföldi munkásokhoz Tiszaújváros lakói, azt írta: „egy kidolgozott kommunikációs stratégia szerint rendszeresen tájékoztatjuk a város lakosságát arról, hogy mi lesz az építkezéssel, és hogy milyen várható hatásai lehetnek annak, hogy körülbelül 2000– 2500 vendégmunkás érkezik majd a településre. Az önkormányzat azt igyekszik kommunikálni a város lakóinak, hogy a vendégmunkások azért vannak itt, hogy a város jövőjét építsék, és biztosítsák a város gazdasági alapját. Egyelőre a város lakóinak nem okoz problémát a jelenlegi helyzet. Úgynevezett migránsellenes hangulat egyáltalán nem tapasztalható a városban”.

Megkérdeztük azt is, miért nem magyar munkások dolgoznak az építkezésen, mire a polgármester kifejtette, hogy a beruházás fő kivitelezője a német Thyssenkrupp cégcsoport, amely alvállalkozóit szabadon választja meg. Magyar munkavállalókat is alkalmaznak, de Fülöp szerint a városban zajló más beruházások jórészt lekötik a szakképzett magyar munkaerőt. A munkások egészségügyi ellátásával kapcsolatos kérdésekben rendszeresen ülést tart egy egyeztető bizottság, amelynek tagjait a Mol, az önkormányzat és a helyi egészségügyi szolgáltatók delegálják, így az építkezésen dolgozók egészségügyi ellátása, úgymint elsősegélynyújtás, alap- és szakellátás teljes körűen biztosított.

A közbiztonsággal kapcsolatos kérdések egyeztetésére állandó bizottságot hoztak létre, valamint bővítik a közterületi kamerarendszert, és kiemelt közlekedési csomópontokhoz úgynevezett „okos zebrákat” építenek ki. A rendőrség tájékoztatása szerint ehhez a megfelelő személyi állomány rendelkezésre áll.

Megkérdeztem a Molt is, többek között arról, hogy áll most az építkezés. Válaszuk szerint minden az előzetes ütemtervnek megfelelően halad, pillanatnyilag alapozási és csővezeték-szerelési munkálatok folynak. Jelenleg 800 munkás dolgozik a beruházáson, ebből közel 300-an laknak a mobil lakóparkban. A Thyssenkrupptól kapott infók szerint – írják – mintegy 2500 fő fog az építésen dolgozni, háromnegyedük EU-s országból érkezik, főként román, olasz, portugál, lengyel és bolgár szakemberekről van szó; az EU-n kívül többek közt török szakemberek jönnek.

Maximum 2000 ember lakhatását tudják biztosítani a területen. A lakópark kihasználtsága csak az építkezés csúcsán, 2020-ban fogja elérni maximumát, az építkezés nagy részében jellemzően ennél kevesebben fognak ott élni. A Moltól is megkérdezem, miért nem magyar munkások dolgoznak az építkezésen.

A Thyssenkrupp a Mollal együttműködve nagy figyelmet fordított a hazai piacon rendelkezésre álló kapacitások kihasználására. Több száz millió euró értékben vonunk be magyar beszállítókat, azonban látni kell, hogy ez egy olyan nagy értékű, speciális technológiák létrehozására irányuló beruházás, amelynek megvalósítása nem lehetséges pusztán magyarországi beszállítói kapacitásokkal. Csak olyanok dolgozhatnak a beruházáson, akik rendelkeznek a megfelelő szaktudással. Ebből semmilyen körülmények között nem engedünk. Bizonyos nagy értékű technológiai modulok, fő berendezések esetén nincs is sok választásunk, világszinten limitált a gyártásra képes szállítók száma – írta válaszában a Mol. A rendelkezésre álló magyar munkavállalói kapacitásokat ráadásul további projektek is limitálják. A Mol Petrolkémiánál párhuzamosan több karbantartási munkálat is zajlik, ahol csúcsidőben 1500 magyar munkás dolgozik egy időben.

A cég tájékoztatása szerint az új műanyag alapanyagot előállító gyár a Mol eddigi legnagyobb organikus beruházása, összesen 1,2 milliárd euróból valósul meg. A vállalat lesz az egyetlen poliéter-poliol terméket integráltan gyártó cég Kelet-Közép-Európában. A várhatóan 2021-ben elinduló üzem több mint 200 embernek ad majd munkát, és évente 200 000 tonna propilén-oxid feldolgozására lesz képes, amelyet poliollá alakít. A poliol ma az egyik legkeresettebb petrolkémiai termék, mivel a poliuretán alapanyaga, amely az ipar „svájci bicskája”: szinte mindenhol hasznosítják az építőipartól a bútorgyártáson át az autó- és textiliparig.

Levezetésnek iszom egy kávét egy újabb kimérésben, ha már a futballos fiúkkal is ittam egyet. Itt idősebbek kortyolgatnak, és nem szeszmentesen, amit az alábbi párbeszéd jól megvilágít:

– Há’ igen, a konténeresben a cigókat lecserélték indiaiakra, na, azok dolgoznak végre.
– Te, Sanyi, a cigók nem indiaiak?

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/49. számában jelent meg, 2019. december 6-án.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/49. számban? Itt megnézheti!