– Aki ideges és kapkod, az nagyon magas áron fog csak tudni most energiát beszerezni. A főváros ezért rövidebb időtávra, egy év helyett mindössze három hónapra kíván szerződni – erről is beszélt Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes csütörtök délután egy háttérbeszélgetésen, amelyen a Magyar Hang is jelen volt.
Elmondta, ülésezett a fővárosi energia- és gazdasági válság elleni operatív törzs, és áttekintették a jelenleg helyzetet. 2023-ban számításaik szerint 536 gigawatt-óra lesz a főváros energiaigénye, ez a jelenlegi árakon 240 milliárd forintba kerülne. Például a BKV energiaigénye tavaly 11 milliárd forintba került, ez a mostani, irracionális árakon 120 milliárd lenne. Viszont „ennyi pénz nincs és nem is lesz” a fővárosban, például az iparűzési adóból származó bevétele Budapestnek legfeljebb 190 milliárd forint lesz, vagyis ha akarnák, sem tudnék fedezni a 240 milliárdos összeget.
Egyébként a főváros egyeztetést kezdeményez az energiakrízis kapcsán azokkal a civil szervezetekkel, amelyek részben fővárosi feladatokat látnak el (például családok átmeneti otthonát vagy éjjeli menedékhelyet működtetnek).
Hogyan spórol a főváros?
Kiss Ambrus a Magyar Hang kérdésére elmondta, nem gondolkodnak intézménybezárásokban, hiszen azok legfeljebb pár tízmilliós megtakarítást hoznának, miközben a probléma százmilliárdos nagyságrendű.
A Városháza épülete kapcsán arról beszélt: 56 ezer négyzetmétert kell fűteniük, ez nagyobb mint a parlament, Budapest legnagyobb irodaházáról van szó, magas belterekkel. Tavaly már tettek energiatakarékossági lépést: az épület fűtését átállították távfűtésre, ami jelenleg még államilag támogatott áron van. Az idei energiakrízis miatt viszont a tavalyi évvel ellentétben nem 22, csak 20 fokos hőmérséklet lesz, ezl fokonként hat százalékos – összesen tehát 12 százalékos – megtakarítást jelent. Ezen felül döntöttek arról, hogy húsz százalékkal csökkentik a fűtött négyzetméterek számát, így ennek érdekében egyes épületeket kiürítenek és azokat lekapcsolják a hálózatról.
Ezen felül fontolgatják, hogy péntekenként home office-t vezessenek be a dolgozók számára a főpolgármesteri hivatalban a fűtési időszakban, illetve hogy vagy meghosszabbítsák a december utolsó hetében esedékes közigazgatási szünetet, vagy ezt követően egy hét otthoni munkavégzést rendeljenek el. Karácsony Gergely főpolgármester pedig felkérte a fővárosi intézmény-, illetve cégvezetőket, hogy mérjék fel, milyen takarékossági lépéseket tudnak tenni.
Orbán Viktor még nem válaszolt
Szintén lapunk kérdésére elmondta, lesz karácsonyi díszkivilágítás, de korlátozott mértékben: rövidebb időtartamban és nem olyan mennyiségben. Már most szeptember elsejétől bevezették azt, hogy két órával előbb kapcsolják le az általuk üzemeltett díszkivilágításokat – ilyenek például a fővárosi hidak –, ezzel várhatóan 500 millió forintot fognak spórolni. Mint felhívta a figyelmet, Budapesthez hasonlóan Bécs is hasonló dilemmával szembesült, és ők is csak korlátozott díszkivilágítást fognak biztosítani.
Arról is kérdeztük a politikust, válaszolt-e már Orbán Viktor kormányfő Karácsony Gergely levelére, melyben a főpolgármester nehezményezte, hogy a 12 forintért előállított paksi áramot 462 forinton adnák el a fővárosnak. Kiss szerint ugyan a miniszterelnök még nem reagált a felvetésekre, de számítanak válaszra.
A főváros és a kormány kapcsolatát firtató kérdésünkre arról is beszélt, hiányolja, hogy nincs olyan fórum, ahol a fővárost érintő ügyek terítékre tudnak kerülni a kormánnyal. Úgy fogalmazott, nem gondolta volna korábban, hogy visszasírja az előző ciklusban működő Fővárosi Közfejlesztések Tanácsát, de még az is jobb volt, mint a mostani helyzet, mert akkor legalább lehetett tudni, kihez lehet fordulni, most viszont csak sporadikus kapcsolatuk van a kormánnyal.
