Megszüntette a nyomozást a rendőrség a Hadházy Ákos által tett vakcina-feljelentés ügyében, tudatta Facebook-oldalán a független országgyűlési képviselő. Hadházy hivatali visszaélés és foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés gyanújával fordult a hatósághoz, mivel a koronavírus elleni, orosz Szputnyik V és kínai Sinopharm-vakcinákat lényegében politikai nyomással, a szakmaiság látszatára sem adva erőltették át a magyar gyógyszer-engedélyezési eljárások szűrőjén.
Hadházy Ákos a rendőrség szemére hányja, hogy nem foglalkozott a feljelentésében részletesen leírt tények egyikével sem (pedig az, hogy egyáltalán látszólag elindult, azt jelzi, hogy a választás előtt nem merték elutasítani a megcáfolhatatlan indoklás miatt – teszi hozzá a képviselő.)
Az indoklásnak ugyanakkor van egy valóban megdöbbentő pontja: a rendőrség elismeri, hogy a Nemzeti Népegészségügyi Központnál (NNK) vezetnek egy táblázatot az oltásokat követő nem kívánatos eseményekről (köztük a panaszokról, váratlan tünetekről). Ám a hatóság szerint a nyilvántartás alapján nem dönthető el, hogy az védőoltás beadása és az utána következő esemény között van-e ok-okozati összefüggés – mivel ennek a nyilvántartásnak nem ez a célja. Magyarán az NNK-nak van egy táblázata az oltás utáni nemkívánatos esetekről, de abból nem egyértelmű, hogy az eset az oltás következménye volt-e. „Nem létezik olyan adatbázis, amely alapján megállapítható lenne, hogy mely haláleset hozható ténylegesen összefüggésbe a védőoltással” – állítja a rendőrség.
Muszáj volt engedélyezniük
Mint arról a 24.hu cikke nyomán lapunk is írt, mára egyértelmű, hogy magyar szakembereknek is voltak aggályaik mind a kínai, mind az orosz vakcina alkalmazásával kapcsolatban – az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) ugyanakkor közel egy év
Egy év után kiderült, voltak aggályaik a magyar szakembereknek a keleti vakcinák engedélyezése előtt
A dokumentációk bemutatásáért a a Transparency International Magyarország indított pert, és végül sikerrel jártak. A dokumentumokban szerepel a kínai és orosz gyárlátogatásokon szerzett tapasztalatok összegzése, laborvizsgálatok eredményei, jegyzőkönyvek, szakvélemények, kockázatértékelések, illetve az is kiderül belőle, hogy ahogy Szlovákiában, úgy idehaza is tengerimalacokon próbálták ki a Szputnyik-V vakcinákat a hatóságok még január közepén. Az állatkísérletre mindössze két nappal azelőtt került sor, hogy az orosz oltóanyag megkapta az ideiglenes gyógyszer-alkalmazási engedélyt az OGYÉI-től.
Az oroszországi vakcinagyárat január 20-án látogatták meg a magyar szakemberek, mindössze egy nappal az ideiglenes engedély megadása előtt. A helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyvben sok adatot kitakartak, így nem derült ki még a meglátogatott üzem neve és a vizsgálatot végzők személye sem.
Kínában január közepén jártak a magyar szakemberek a Sinopharm vakcina gyártási folyamatát ellenőrizni. Az oltóanyag január végén kapta meg az engedélyt, miután egy kormányrendelettel engedélyezték. A helyszíni ellenőrzés során tizennégy hiányosságot állapítottak meg, ezek kijavítását március 3-áig írták elő. Ezért nem is adtak ki helyes gyártási gyakorlat igazolást, amely a gyógyszer-engedélyezés alapfeltétele lenne.
Az időseken nem segít, a kormány mégis reklámozta
A Sinopharm hatékonysága ráadásul erősen romlik a 60 év feletti korosztályokban, és a kínai kutatók is túlnyomórészt 60 év alatti tesztalanyokon próbálták ki a covid elleni vakcinát. A WHO alacsony fokban látta csak bizonyítottnak, hogy a kínai oltóanyag az idősebb korosztályokat is megóvhatja a covid-fertőzéstől, magyar szakértők pedig tavaly júliusi tanulmányukban egyértelműen bizonyították, hogy a Sinopharm hatékonysága 60 év felett gyengül.
Ehhez képest, a magyar kormány a Pfizernél is jobbnak nevezte a kínai készítményt, és Orbán Viktor is reklámozta azt a közrádióban adott interjúban.
