Hiába igyekeztek konkrétumokat megtudni az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának ellenzéki tagjai a százmilliárdokból Budapestre tervezett kínai egyetemi kampuszról, falakba ütköztek. Pedig szerették volna megtudni, mennyire lehet majd ellenőrizni a Kínai Kommunista Párt irányítása alatt nálunk dolgozó egyetemi oktatókat és egyéb munkatársakat.
Ismert, a Direkt36 oknyomozó portál múlt héten írt arról, hogy a magyar kormány kínai hitelből és kínai céggel építtetheti meg a sanghaji elitegyetem, a Fudan budapesti kampuszát. Az 540 milliárd forintra becsült építkezésből 100 milliárdot a magyar állam állna, mintegy 450 milliárdot Kína hitelezne. A Direkt36 arra is emlékeztetett: a Fudan nem csak egy elitegyetem, hanem a kínai politikai befolyásszerzés fontos eszköze is.
Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának keddi ülésén is napirenden volt a téma, az ellenzéki képviselők mindegyike aggodalmát fejezte ki. Egyrészt a projekt miatt, másrészt pedig azért, mert a nemzetbiztonságot érintő kérdéseikre nem kaptak válaszokat.
A testületet vezető jobbikos Stummer János szerette volna megtudni, hogy a beruházásról tárgyalók esetében volt-e rendkívüli nemzetbiztonsági átvilágítás, ahogyan arra is kíváncsi volt, vajon lehetne-e az ügyről a nyilvánosság előtt is beszélni. Ahogy fogalmazott, kínos az a hallgatás és tanácstalanság, amelybe a kérdések hallatán a magyar állam tisztségviselői burkolóztak.
Az MSZP-s Molnár Zsolt is hasonlókról számolt be, egyúttal jelezte: elvárják a kormánytól, hogy biztosítson a nemzetbiztonsági szerveknek többletforrásokat, hogy „érdemben lehessen védekezni és érdemben lehessen biztosítani Magyarország szuverenitását, valamint a NATO-s és európai uniós kötelezettségeinkből fakadó feladatainkat”. Egy ilyen egyetem ugyanis komoly nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet mind hazánk, mind a nemzetközi szövetségeseink számára is.
Az LMP-t képviselő Ungár Péter pedig szinte már közhelynek nevezte, hogy a felsőoktatás és a diplomataképzés sokszor szolgál fedett műveletek terepeként, mégsem kaptak választ arra, hogy Magyarország felkészült-e arra, milyen befolyással néz most szembe. Ráadásul azt sem tudni, miként fogják majd ellenőrizni, hogy a Kínai Kommunista Párt irányítása alatt dolgozó oktatók és egyéb munkavállalók mennyire sértik majd a magyar nemzeti érdeket.
A Miniszterelnökség kedden egyébként azt üzente a kínai egyetem ellen ugyancsak kételyeinek hangot adó Karácsony Gergely főpolgármesternek: „a reklámot köszönjük. A Diákváros fontos kormányzati terv, amely fel fog épülni a Fudan Egyetem mellett, ezért nem értjük, hogy Főpolgármester úr miért kíván terméketlen vitát folytatni a kormánnyal”.
A kínai egyetem kampusza miatt Karácsony Gergellyel is összetűzésbe került a kormány, hiszen éppen ott épülne fel, ahová eddig a Diákvárost tervezték. Utóbbi a tervek szerint 8-12 ezer hallgatónak biztosítana megfizethető lakhatást és egyéb infrastruktúrát. Márpedig a főpolgármester ezt nem akarja hagyni. Hétfőn azt is felvetette, hogy ha nem lesz Diákváros, készek lemondani az atlétikai világbajnokságot. A világversenyt korábban ugyanis éppen annak fejében támogatták, hogy megépülhet a fiataloknak szánt tér.
