Több tényező együttes hatása vezetett oda, hogy a baromfitenyésztők kénytelenek árat emelni. Egyrészt, mert bár tavaly itthon jó volt a kukorica, búza, illetve általában a takarmánynövények termése, máshol azonban az ágazat nem zárt ilyen jó évet, így emelkedtek az árak. Ennek hatására jelentősen nőtt az export. különösen a kínai igények emelkedtek meg annak következtében, hogy jelentős összeget fektettek az állattenyésztésbe – nyilatkozta a Magyar Hangnak Molnár Györgyi, a Baromfi Termék Tanács mezőgazdasági titkára.
Negyedével drágább lehet a csirkehús
A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a gabonaár emelkedése mellett a takarmányelőállításhoz szükséges minden alapanyag drágább lett. A drágulás tavaly szeptemberben indult, amit a baromfitenyésztők ideig-óráig le tudtak nyerni, részben azzal, hogy raktárra vásároltak takarmányt, de ennek az időszaknak már vége. A takarmányárakat az is növelte, hogy a tőzsde a koronavírus-válság miatt a biztos termékek, többek között a gabona felé fordult. Végül harmadik tényezőként a forint egy év alatti húsz százalékos gyengülése is emelte a takarmány-előállítás költségeit, hiszen hiába kötötte le korábban az adott gabonát a vásárló, ha annak ára a forint gyengülése miatt ötödével emelkedett.
– Mindennek együttes hatása vezetett oda, hogy a jelenlegi állapot szerint a baromfi termékek termelői ára 20-25 százalékkal nőhet. Hogy ez miként képeződik le a fogyasztói árakban, azt nem tudom megmondani, de a korábbi tapasztalatok szerint a kereskedelem lassabban, csak fokozatosan emeli az árakat – mondta Molnár Györgyi.
A szakember arról is beszélt, hogy a jelek szerint a takarmányárak emelkedése még korántsem bizto, hogy végetért, legalábbis az előrejelzések erre utalnak.
További gondot jelenthet a jövőben, hogy a koronavírus-válság miatt visszaeső kereslet a termelés csökkentésére ösztönözték a baromfitenyésztőket a teljes vertikumban. Így a költségek mérséklése érdekében csökkentették a tenyészállat állományt is. Ez azért jelent problémát, mert nem tudni, mikor tér vissza az élet a normál kerékvágásba, mikor nő ismét az igény a baromfi termékek iránt, így azt sem tudni, mikorra kell ismét növelni a tenyészállományt. És akkor még mindig mintegy 18 hétre van szükség, amíg hasznot hajt az újraépített tenyészállomány. Így az is elképzelhető, hogy rövidebb-hosszabb ideig ellátási nehézségek lesznek, amikor a járvány elmúltával ismét visszatér az élet a normál kerékvágásba. Ugyanakkor azt azért már látni, hogy a tenyésztők lassan kezdik visszaépíteni az állományt, elsőként talán a pulykatenyésztők léptek.
– Annyi biztos, hogy a válság hatása legerőteljesebben az olyan prémiumtermékek iránti igény csökkenésében volt érzékelhető, mint a liba- és kacsamáj, illetve az egyéb, magasabb minőségű termékek, mert ezek legnagyobb vásárlója a horeca szektor, azaz a hónapok óta zárva tartó hotelekben és a külföldi vendégekre építő éttermek kereslete esett ki. Összességében elmondható, hogy a víziszárnyas ágazat visszaesése mintegy 30 százalékra tehető, míg a csirke és tojás iránti igény mintegy tizedével esett vissza – tette hozzá Molnár Györgyi.
A tőkehús ára is emelkedni fog, de nem tudni, mennyivel
– Az elmúlt két évben igencsak hullámzott az élősertés ára. Először éven belül közel 50 százalékos ármelkedést tapasztaltunk, majd 30 százalékos esést, a közelmúltban pedig ismét emelkedést, ezúttal több mint 25 százalékkal lett drágább az élősertés – ezt már Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke nyilatkozta lapunknak. – Ez nem jelenti azt, hogy a boltokban a tőkehúsok ára is ennyivel fog emelkedni. Egyrészt, mert bár az élősertés a legfontosabb alapanyaga a tőkehúsoknak, azonban a végső ár kialakításában egyéb tényezők is szerepet kaptak, amelyek nem drágultak olyan mértékben mint a tőkehús, másrészt mert a kiskereskedelem mindig is nagyon kemény tárgyalópartner és nehezen fogad el áremelést. Az azonban biztos, hogy bizonyos idő elteltével a boltokban a fogyasztó emelkedő sertéshús és húskészítmény árakkal fog találkozni.
Kérdésünkre az elnök elmondta, az elmúlt időszak 50-70 százalékos gabonaáremelkedése döntő szerepet játszik a várható tőkehús drágulásban, a gabona további áremelkedése az idén azonban nem várható, ha a világban legalább átlagos termésátlagokkal számolhatunk. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ezzel megáll a húsdrágulás, az iparági szakemberek ugyanis úgy vélik, az élősertés árának további emelkedésére lehet számítani.
Újabb rossz hír: a tejtermékek is drágulni fognak
– Ahogy a hústermelőket, úgy a tejtermelőket is érzékenyen érinti a gabona termékek áremelkedése. A jelenlegi 110 forint körüli kilogrammonkénti nyerstej árát csak a takarmány áremelkedés 10-12 forinttal növeli meg átlagosan. Ezen túlmenően számolni kell a forint gyengüléssel, az üzemanyag áremelkedéssel, a koronavírus miatti költségemelkedéssel, a bérnövekedéssel és még sok más termelési tényező drágulásával – mondta Harcz Zoltán, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója.
A szakember arra nem vállalkozott, hogy a konkrét áremelkedés mértékéről nyilatkozzon, de azt elmondta, olyan mértékű volt a termelési tényezők drágulása, hogy azt legalább valamilyen mértékben érvényesíteni kell a végtermék árában. A jelenlegi helyzetben a legegyszerűbb UHT tej esetében ez annyit jelent, hogy első lépcsőként a 170 forintos árat 180 forint fölé nyomja. Amennyiben persze tovább emelkedik a gabona, illetve a járvány miatt a csomagolóanyag költsége, esetleg tovább romlik a forint, vagy ismét nőni kezd az üzemyanyagár, úgy újabb áremelkedés is szóba jöhet.
Eközben az ATV arról ír, hogy a jelenleg 1100-1500 forintos csirkemell kilónkénti fogyasztói ára az áremelkedést követően akár 1900 forintra is emelkedhet, a csirkecomb kilójáért pedig a mostani 700 forint helyett 900 forintot, az 1700 forintos sertés karajért pedig több mint 2100 forint kell majd fizetni.
