
Csak részben fogadta el az akadémikusok körében a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) soron következő elnökének, leendő helyetteseinek és főtitkárának lehetséges személyére leadott októberi szavazás végeredményét az akadémiai jelölőbizottság, amely a Quibit.hu információi szerint november 6-án, szerdán ült össze a választás lebonyolításának ügyében.
A portál akadémiai forrásokból úgy tudja, a Vörös József közgazdász által elnökölt 22 tagú jelölőbizottság egyelőre nem halad előre a megszokott módon a választási procedúrával. Ehelyett az október 29-én lezárult, november elejére összesített, a 10-10 legtöbb szavazatot kapott akadémikus nevét tartalmazó listát a jelölőbizottság visszaküldte a tudományos osztályokra, hogy a különböző szervezeti egységek tudósai maguk közt beszéljék át még egyszer, hogy kit jelölnének az MTA legfőbb posztjaira 2020 májusától.
Az MTA elnöki pozíciójára az október 29-én zárult közvéleménykutatás alapján a legtöbb szavazatot Freund Tamás neurobiológus, az MTA jelenlegi alelnöke, a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet igazgatója kapta. A szavazatok 54 százalékát szerezte meg, szám szerint többet, mint az összes többi elnökjelölt együttvéve. A második helyen Pléh Csaba kognitív tudós, az akadémia korábbi főtitkár-helyettese, harmadikként Kondorosi Éva növénybiológus, negyedikként Lamm Vanda jogtudós, ötödikként pedig a műszaki tudományok területén jeleskedő Stépán Gábor végzett.
Palkovics jelöltje lesz az MTA-ról leválasztott kutatóhálózat vezetője | Magyar Hang
A Hvg.hu információi szerint a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) korábbi alelnöke, Maróth Miklós kerülhet az akadémiáról leválasztott kutatóhálózat, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) élére. A kinevezést hivatalosan holnap jelentik be. Maróth Miklós Palkovics László miniszter jelöltje, a portál információi szerint Lovász László MTA-elnök szinte az utolsó pillanatig gondolkodott, hogy elfogadja-e.
A jelölőbizottság több okból is
úgy döntött, hogy a november elejére összeállt lista nem tükröz valódi
közgyűlési akaratot. A közvéleménykutatásban ugyanis a szavazati joggal
rendelkező 562 tudósnak a fele sem vett részt, a potenciális következő elnökre
például összesen 263 szavazatot adtak le. A főtitkári posztra még kevesebb,
összesen 234, míg az alelnöki posztokra egyenként 200 körüli voks érkezett. A
bizottság az alacsony részvételi arányra alapozta azt a véleményét, hogy a
szavazás végeredménye nemigen tükrözi a közgyűlés valódi akaratát. A visszaküldés
pedig, az arra is lehetőséget adott, hogy az osztályok további nevekkel
bővítsék. Ehhez az új jelölteknek az osztályaikon szavazásra jogosultak
szavazatainak egyszerű többségét kell megszerezniük, de a lista bővítéséhez,
esetleges átírásához az osztályelnök(ök) jóváhagyására is szükség lehet.
Az alacsony részvételi arány
hátterében az állhat, hogy ebben a választási ciklusban szokatlanul korán
zárták a digitális szavazóurnákat. Máskor a szavazatok összegyűjtése a
választási évet megelőző év végéig tart, a jelölőbizottság pedig csak a
választási év januárjában ül először össze. A Qubit szerint a sietség oka az
lehet, hogy az akadémiától elvett kutatóhálózatot érintő strukturális
változások várhatóan még folytatódnak, és azokat már az új MTA-elnök
személyének ismeretében vinnék véghez.
Orosz Ferenc: Bohócot csináltak az Akadémiából | Magyar Hang
Már 2010-ben szóltam, hogy utat tévesztettünk, hogy itt egy központosított, tekintélyuralmi rendszer épül - mondja Orosz Ferenc, aki két nappal a megalapítás után lépett be a Fideszbe. A biológus-kutató, az MTA Természettudományi Kutatóközpont Enzimológiai Intézetének igazgatóhelyettese szerint most a Magyar Tudományos Akadémia közel kétszáz éves önállósága forog kockán.
A szavazati eredmények
visszadobásához a Qubit forrása szerint hozzájárulhat az elnöki posztra
legesélyesebb jelölt, Freund jelenlegi MTA-alelnök személye iránt kialakult
bizalmatlanság is. A laphoz korábban eljutották Freund tavaly decemberben Orbán
Viktor miniszterelnöknek írt levelét, amelyben az agykutató nemcsak Palkovics
László innovációs miniszterről állította, hogy nem ért a
tudományfinanszírozáshoz, hanem arról is írt, hogy szeretne megszabadulni „a
kormányt folyamatosan kritizáló, gyengén teljesítő társadalomtudományi
kutatócsoportok, intézetek munkatársaitól” is, akik szerinte „mételyezik a
közéletet és a fiatalságot”.
Miután a levél részletei megjelentek a Qubiten, Freund néhány nap hallgatás után egy az MTA honlapján megjelent interjúban mondta el, mennyire elszomorítja a mai közhangulat és a társadalom megosztottsága, és elnézést kért „a magukat érintettnek érző társadalomtudós kollégáktól”. Ez azonban a jelek szerint nem lehetett maradéktalanul meggyőző, mert az MTA tisztújítására összehívott november 6-i jelölőbizottsági ülésen részt vevő akadémikusok és közgyűlési képviselők közül többen is kétségeiknek adtak hangot a legesélyesebb jelölttel szemben.
Frissítés:
Az MTA péntek délután közleményben reagált a sajtóértesülésekre. Mint írják, „a sajtóban ma megjelent állításokkal szemben a Magyar Tudományos Akadémia még nem választotta meg új elnökét, és más tisztségviselőit sem. Az Akadémiai Törvényben rögzített módon erre az MTA legfőbb döntéshozó szerve, a Közgyűlés jogosult. Az új tisztségviselők megválasztása 2020 májusában történik, ekkor jár le a jelenlegi tisztségviselők többségének – köztük az MTA elnökének – mandátuma."
Közölék azt is, az akadémia tisztújítási folyamata a korábbi választásokhoz hasonló ütemezéssel, a hatályos akadémiai szabályozásnak megfelelően zajlik. A választási procedúráról bővebb információ ITT érhető el.