A zaporizzsjai atomerőmű oroszok általi elfoglalása kapcsán megszólalt blogján Aszódi Attila, a paksi bővítés volt kormánybiztosa. Katonai támadások atomerőművek elleni írásában először sorra veszi a korábbi, ritkán előforduló ilyen eseteket, például Jugoszláviában vagy Iránban. Aszódi felhívja arra a figyelmet, hogy atomerőművet megtámadni vagy csak fenyegetni ilyen támadással, az ENSZ alapokmányába ütközik.
– Az atomerőművek vastag beton szerkezetei, robusztus kialakítása ad bizonyos fokú védelmet a külső támadásokkal szemben, de ezek a polgári létesítmények tipikusan nincsenek méretezve katonai támadásokra, és komoly károsodásokat okozhat bennük egy nagy erejű célzott támadás – írja a szakértő.
Az ukrajnai Zaporizzsjai Atomerőmű telephelyének megtámadása is súlyosan sérti a nemzetközi egyezményeket és minden olyan alapelvet, amelyet a nukleáris szakmában vallanak. Mint hozzáteszi, a támadás azért is különösen fájdalmas, mert Oroszország az elmúlt években a nemzetközi nukleáris szakma elismert tagja volt, és péntek hajnalban az orosz csapatok valójában orosz építésű atomerőművi blokkok kiszolgáló épületeire lőttek.
Aszódi szerint Oroszország minden egyes nappal, amit ezzel a háborúval tölt, egy-egy évtizeddel löki vissza magát a fejlett civilizációk történelmében. Ez azt jelenti, hogy a háború nyolcadik napján valahol az 1940-es, 50-es években járhat.
Számára érthetetlen, hogy Oroszország hogyan akar a jövőben bármely országban atomerőművi projekteket megvalósítani, ha jelenleg az alapvető nemzetközi egyezményeket nem tart tiszteletben? Ezek után nehéz elképzelni, hogy bármely ország lakossága el fog majd a jövőben fogadni egy orosz építésű atomerőmű projektet.
A szakértő végül a lövöldözés és a vérontás beszüntetésére szólít fel.
Állásfoglalása különösen érdekes annak fényében, hogy az Orbán-kormány még mindig görcsösen ragaszkodik a paksi bővítéshez, az Oroszország elleni szankciók mellett is „teljesen reálisnak” tartja Orbán Viktor, hogy folytatódjon a Paks II. beruházás.
Aszódi Attila egyébként az ATV-nek arról beszélt korábban, hogy a jelenlegi helyzet bizonytalan, nem tartunk azon a ponton, hogy érdemes legyen megjósolni, le kellene-e állítani ebben a formában Paks II. építését.
Mint lapunk megírta, megszólalt az ügyben Holoda Attila, az Egységben Magyarországért energiapolitikai szakértője is, aki rémhírterjesztésnek nevezte Szijjártó Péter külügyminiszter azon állítását, hogy ha Paks II. bővítése leáll, akkor nem lehet fenntartani a rezsicsökkentést. A paksi bővítésnek valójában semmi köze nincs a rezsicsökkentéshez – fogalmazott.
A háborúról szóló folyamatos, percről percre tudósításunkat itt olvashatja!
