A börtönök tele vannak olyan fogvatartottakkal, például szabálysértési bírságukat kifizetni nem tudókkal, akiknek nem sok keresnivalójuk lenne büntetés-végrehajtási (bv) intézetekben. Helyettük bűnözőket, jogerősen elítélt embercsempészeket szabadon engedni a börtönzsúfoltság csökkentésének igen unortodox módjának tekinthető – fejtette ki lapunknak a Magyar Helsinki Bizottság jogállamiság és büntető igazságszolgáltatás programjának vezetője. Moldova Zsófiát annak kapcsán kérdeztük, hogy a Belügyminisztérium (Bm) összesen 700 embercsempészésért elítélt külföldi állampolgár szabadon bocsátásáról döntött. A bűnelkövetőknek 72 órán belül el kell hagyniuk Magyarország területét abban az irányban, ahonnan érkeztek.
A lépés okán az osztrák külügyminisztérium konzultációra hívta Nagy Andort, Magyarország bécsi nagykövetét, aki – mint azt az InfoRádiónak adott nyilatkozatában kifejtette –, a magyar börtönök zsúfoltsága, ezen elkövetők fogva tartásának magas költségei indokolták a lépést, és csak olyanokat engedtek ki, akiknek már kevés volt hátra.
Betarthatatlan rendelkezés
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter korábban szintén a börtönök zsúfoltságával és az elítéltek fogva tartásának magas költségeivel indokolta a jogszabályváltozást, mondván: azt az adófizetők állják. Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára pedig az MTI szerint azt mondta, egy elítélt embercsempész átlagosan csaknem 5 millió forintjába kerül a magyar adófizetőknek. „Magyarországnak” pedig azért kellett meghoznia ezt a döntést, mert „Brüsszel” nem járul hozzá a határvédelem költségeihez, viszont megbünteti hazánkat, ha túlzsúfoltak a börtönök Szijjártó Péter magyar külügyminiszter pedig azt mondta: az intézkedés nem irányul egyetlen ország ellen sem.
Moldova Zsófia szavai szerint a Belügyminisztérium döntése morálromboló hatású, hiszen azt üzeni mind az elkövetőknek, mind pedig az uniós országok bűnüldöző hatóságainak, hogy Magyarországon nem jár komolyabb retorzió az embercsempészetért. Kitért arra is: az osztrák kormányt joggal aggasztja a döntés, hiszen betartathatatlan a rendelkezés azon része, hogy a szabadlábra helyezett bűnelkövetők önként, 72 órán belül, az érkezési ország felé elhagyják Magyarországot. Ehelyett sokkal valószínűbb, hogy maradnak a régióban és folytatják tevékenységüket.
Komolyabb nemzetközi visszhang várható
Magyarország bécsi nagykövete az InfoRádiónak nyilatkozva arra hivatkozott, az embercsempészek fogva tartása rendkívül költséges egyebek között azért, mert táplálkozási szokásaikat tiszteletben tartják. Moldova Zsófia ezzel szemben arra hívta fel a figyelmet, hogy a rabok élelmiszerkvótája származástól függetlenül egységes, napi 3 euró. – Évek óta azt hallgatjuk, hogy a magyar hatóságok pénzt és energiát nem kímélve hatékonyan lépnek fel az illegális bevándorlás, az embercsempészek ellen. E célra óriási összegeket költött a kormány, a határkerítést épített, határvadász alakulatot hozott létre, az elfogott embercsempészek elleni eljárásokkal járó kiadások szintén hatalmas összeget emésztettek fel. Az embercsempészek szabadon engedése azt jelenti, hogy feleslegesen – fogalmazott.
Moldova Zsófia felhívta a figyelmet arra, hogy a mostani döntés nem előzmények nélküli, hiszen néhány hónapja – szintén veszélyhelyzeti rendeletként – már született egy hasonló, de átgondoltabb döntés. Ennek az volt a lényege, hogy az embercsempészésért elítéltek kérvényezés után más országban is letölthették büntetésüket. – Uniós szintű egyeztetés ekkor sem volt. Az egyik balti állam hatóságai például az ott büntetésre jelentkező elítélttől értesültek a magyar döntésről – jegyezte meg a Helsinki Bizottság szakértője, aki arra számít, hogy a belügyi tárca döntése komolyabb nemzetközi visszhangot válthat ki, hiszen Európa-szerte komolyan veszik az illegális migráció visszaszorítását és szankcionálását.
