A magyar rákregiszternek nincs párja Európában, és a boncolások terén is kiemelkedően jól állhat az ország, legalábbis ez derül ki az Emberi Erőforrások Minisztériumának közleményéből, amelyben az Eurostat rákjelentését szedik ízekre. A Kásler Miklós vezette tárca szerint az, hogy a magyarok körében magas a rákos megbetegedések aránya az előbbiek mellett azért van, mert helytelen életmódot folytatnak az emberek.
Magyarországon halt meg a legtöbb rákos beteg a schengeni övezetben 2016-ban, százezer lakosra összesen 345 daganatos betegség miatti halálozás jutott nálunk, míg Cipruson „csak” 194 ilyen eset volt – derült ki az Eurostat keddi, a rákellenes világnapon közzétett statisztikájából.
A Népszava írt arról, hogy a statisztikára az Emberi Erőforrások Minisztériuma is reagált. „Az Eurostat adatai rendkívül félrevezetőek, ugyanis az európai országok többségében egyáltalán nincsen rákregiszter, és nem rendelkeznek olyan pontos adatokkal, mint amilyenek a magyar rákregiszterben szerepelnek” – írták.
Közleményükből az is kiderült, hogy itthon minden rákbeteget regisztrálnak, azokat is, akik más betegségben halnak meg, és életükben nem is tudtak a daganatos betegségükről – azokban az európai országokban, ahol kevesebb boncolást végeznek, viszont az ilyen betegek nem is szerepelnek a statisztikában.
A rákhalálozás elleni harcban maguk az emberek tehetik a legtöbbet, mert a magyarországi magas megbetegedési arány legfőbb oka a helytelen életmód és az, hogy még mindig kevesen mennek el szűrésekre. Csak egyetlen példa: tíz tüdőrákos közül kilenc dohányzik vagy dohányzott – közölte az Emmi.
A Népszava cikke szerint a minisztérium válaszából úgy tűnhet, hogy ők mindent megtesznek a helyzet javításáért, de a konok, önsorsrontó magyarokat ez sem érdekli. „Ma már van népességszintű a méhnyak- és emlőrákszűrés. Tavaly elindult a vastagbélszűrés és a tüdőrákszűrés is. Csak élni kellene az embereknek az állam kínálta lehetőséggel, mert az időben felismert daganat jól gyógyítható” – írta a tárca.
A lap megjegyzi, a 2019-es adatok alapján majdnem két hónapot kellett várni egy kardiológiai szakrendelésre, az RTL Klub tavaly novemberi összeállítása szerint pedig több budapesti szakrendelőben az időpontkéréshez is külön időpontot kellett kérni.
Az Európai Bizottság szintén 2016-tól szóló jelentése alapján pedig Magyarországon közel 30 000 halálesetet lehetett volna elkerülni hatékonyabb népegészségügyi és prevenciós beavatkozásokkal, és további 16 000 halálesetet lehetett volna megelőzni eredményesebb és időben nyújtott egészségügyi ellátással.
