Több tekintetben is bizonytalansággal indul a szeptember elsején elkezdődött új tanév a magyar közoktatásban dolgozó pedagógusok számára. A július 4-én elfogadott, a pedagógusok jogállásáról szóló, státusztörvénynek nevezett jogszabály végrehajtási rendelete csak augusztus 30-án jelent meg, de már szeptember elsejétől alkalmazni kell.
Szeptember 15-től 29-éig lesz lehetősége a pedagógusoknak arra, hogy nyilatkozzanak, ha nem fogadják el az új jogállást, amely számos tekintetben megváltoztatta a pedagógusok munkafeltételekeit. Arra viszont vélhetően nem lesz lehetőségük, hogy a döntés előtt alaposan is megismerjék az új teljesítményértékelési rendszert – az erről szóló rendelet ugyanis még nem született meg. A 2024-től bevezetendő pedagógus teljesítményértékelés alapelvei csak nagy vonalakban ismertek, a részletek azonban nem, ahogy az sem, hogy milyen mértékben befolyásolja majd az értékelésen elért eredmény az egyes pedagógusok fizetését.
Szintén bizonytalan a béremelés kérdése: az európai uniós források, amelyeket erre a célra kell fordítania Magyarországnak, továbbra sem érkeztek meg, a költségvetés pedig nem különített el forrást a béremelésre. A pedagógusok januárban tíz százalékos fizetésemelést kaptak, a státusztörvényben meghatározott minimális fizetések pedig a pedagógusok egy része, a legalacsonyabb keresetűek számára jelentenek fizetésemelést, de legfeljebb nem egészen tízszázalékosat.
Az eredeti ütemezés szerint idén 20,8, jövőre 25 százalékkal, 2025-ben pedig 30 százalékkal emelték volna a tanári béreket az uniós források felhasználásával, 2025. január 1-ére, vagyis alig másfél év múlva pedig a pedagógusok átlagbérének el kellett volna érnie a magyarországi diplomás átlagbér 80 százalékát. A státusztörvény nem tartalmazza a béremelés ütemezését, a korábbi ütemezés az uniós vállalásokból ismert.
Mint a Pedagógusok Szakszervezete évnyitó sajtótájékoztatóján felhívta a figyelmet: a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a pedagógus átlagkereset jelenleg a diplomás átlagbér 58 százalékán áll. A szakszervezet számítása szerint – a nyugdíjkorhatárt elérő és a felsőoktatásba bekerülő, illetve ténylegesen pályára lépő pedagógusok száma alapján – öt év múlva 22 ezerrel kevesebb teljes állású pedagógus dolgozik majd, mint jelenleg. A szakszervezet kiemelte: az intézményvezetők nyilatkozata alapján jelenleg is 16 ezer pedagógus hiányzik a közoktatásból.
