Nem akarnak több üléstermi rendbontást az ellenzéki pártok a parlamentben, mert azt akarják sugallni a választók felé, hogy alkalmasak a kormányzásra – írja a Népszava. A lap úgy tudja, a DK, az MSZP, a Párbeszéd, a Jobbik, az LMP, a Magyar Liberális Párt és a független képviselők részvételével rendszeresen tartanak egyeztetéseket az ellenzék politikai stratégiájának összehangolása érdekében, legutóbb pedig arra jutottak, hogy visszavesznek a radikális akciókból.
A legutóbbi ellenzéki egyeztetésen az országgyűlési törvény módosítása volt az egyik fő téma, amely szerint a politikusok az eddiginél sokkal súlyosabb büntetéseket kaphatnának az üléstermi akciók, „rendbontások" miatt. Ezzel kapcsolatban a tárgyaláson a Jobbik, a Párbeszéd, a Liberálisok, a DK és az MSZP is azon az állásponton volt, hogy nem kellenek a radikális akciók, és kivonulni sem kell a törvényhozásból, mert ez már nem szolgálná a kormányképes ellenzék képet. A jelen lévő független képviselők ugyanakkor sokkal radikálisabb lépéseket szorgalmaztak, mondván a Fidesz éppen azért reagál ilyen erőszakosan, mert tart a parlamenti akciók politikai következményeitől.
Emlékezetes: a parlament október 21-i ülésén a független Hadházy Ákos akciója váltotta ki a leghevesebb indulatokat. A képviselő Orbán Viktor beszédét táblák feltartásával zavarta meg. Az egyiken a kormányfőt hazugnak és tolvajnak nevezte, míg a másikon nyomdafestéket nem tűrő kifejezést használt véleménye kifejezésére. Az ellenzék részéről elszaporodó akciók és Hadházy megnyilvánulásának hatására a fideszes és KDNP-s képviselők törvénymódosító javaslatot nyújtottak be, amellyel jelentősen szigorítanák a képviselők mozgásterét. Egyszerűbb lenne tőlük megvonni a szót, ki lehetne őket tiltani ülésnapokról hosszabb időre is, de akár egy évi fizetésüket is meg lehetne vonni. Ha elfogadják a tervezetet, a közintézményekbe is nehezebb lesz bejutniuk a politikusoknak.
Az ellenzéki egyeztetéseken a Népszava szerint végül arra jutottak, hogy semmiképpen sem szabad „csak úgy" elfogadni a törvény új korlátozásait, de mivel ezek legkorábban februárban léphetnek hatályba, még gondolkodnak azon, miként reagálnak majd. A DK és a Jobbik emellett felvetette egy alternatív parlament felállítását.
A Népszava információi szerint a szocialisták egyébként kifejezetten optimisták, szerintük akár 60-70 egyéni mandátumot is megszerezhetnek 2022-ben az ellenzéki pártok a 199 fős parlamentben, ha sikeresen tudnak együttműködni.
