Gulyás: A pedagógusok többségének nincs problémája a státusztörvénnyel
Matricákkal is tiltakoznak az oktatás állapota miatt és a státusztörvény ellen. (Fotó: R. Kiss Kornélia / Magyar Hang)

Minden össznépi jóslás esetében az a legjobb, ha megvárjuk, hogy mi fog történni – fogalmazott Gulyás Gergely a Kormányinfón az RTL Klub kérdésére válaszul. A csatorna felvetette, hogy a 444 számlálója szerint már 202 tanár mondott fel. Így nem tudni, a kormány mire alapozza, hogy nem lesz tömeges felmondás. A miniszter szerint viszont érdemes megvárni, mi fog történni. Gulyás szerint a pedagógusok többsége a pályán eddig is azért volt, mert a szakmáját szentnek tekinti, így elkötelezettek a pályán maradás mellett. Mindenképpen feltételezi a jóindulatot a tanárokról, a baloldalról és a pedagógus-szakszervezetekről viszont nem. Ha pedig jóindulatúak, akkor látják szerinte, hogy a kormány a lehető leggyorsabban meg akarja oldani a problémákat.

Megszorítások béremelés nélkül: Elfogadták a státusztörvényt
R. Kiss Kornélia

Megszorítások béremelés nélkül: Elfogadták a státusztörvényt

Vezényelhetőséget, a korábbinál alacsonyabb végkielégítést és a szakszervezeteket korlátozó rendelkezést is tartalmaz a kedden elfogadott pedagógus státusztörvényt, béremelést viszont nem.

Az RTL felvetette, hogy sokan nem elsősorban a bérek miatt elkeseredettek, hanem a most elfogadott státusztörvény, az életpályamodell miatt. Miért ment át a törvény, ha a szakmabeliek ennyire nem akarják? – kérdezte a csatorna. Gulyás úgy reagált, hogy lehet, akik az RTL-lel beszéltek, nem akarták, de a pedagógusok többségének szerinte nincs gondja az életpályamodellel. Ön szerint mi a probléma vele? – érdeklődött a politikus az újságírónál. Az RTL munkatársa erre azt mondta, számos dologgal nem értettek egyet a pedagógusok, például az átvezényléssel, a megszabott órakerettel. „Az órakerettel?” – hitetlenkedett Gulyás. Mint fogalmazott, volt egy benyújtott javaslat, majd érdemi felvetéseket kaptak a módosításra.

Soha olyan törvényt nem fogadtak el szerinte 1990 óta, amely előtt annyit egyeztettek volna, mint most. Táblázat formájában látta azt is, mik voltak az igények, nagy részüket pedig, úgy látja, sikerült teljesíteni. Az órakeretek ügyében például szerinte évtizedes követelést teljesítettek, „az volt a kérés, hogy fix óraszámot határozzunk meg”. Eddig 22-26 volt, most 24. „Nyilván a huszonkettőnek még jobban örültek volna, a huszonhatnak pedig még kevésbé” – értékelt. Úgy gondolja, nem véletlen tehát, hogy a tüntetésekből elfogyott a szufla, „hiába volt a hihetetlen sajtókampány”, már nem volt, aki tiltakozott volna a törvény elfogadásakor. Egy híradás szerint az arra járó turistacsoport még meg is duplázta a tüntetők számát – jelentette ki.

Később Gulyás a HVG-nek adott válaszában elismerte, hogy jelentős probléma a szakma elöregedése, ahogy a távozások is, de úgy látja, évtizedes problémáról van szó, és ezt elsősorban a béremelés fogja orvosolni. Ha ezt nem rendezik, nincs az ügynek megoldása, minden egyéb részletkérdés, és az oktatási kormányzatnak kell a többi problémát kezelnie. 

A kormányinfó fő bejelentéseiről ITT olvashat. 

Gulyás Gergely elmondta, mi mindenben nem engednek Brüsszelnek
Lakner Dávid

Gulyás Gergely elmondta, mi mindenben nem engednek Brüsszelnek

Migránsozással nyitotta a kormányinfót Gulyás Gergely, a nyitott táborok veszélyeiről beszélt, majd arról, hogy Brüsszel mennyi pénzt vonná el indokolatlanul. Magyarország nem járul hozzá.