Miután 2019-es cikksorozatunkban bemutattuk, hogy több egészségügyi intézményben katasztrofális állapotok uralkodnak a műtőklímák hiánya, működésképtelensége miatt, az alapvető jogok biztosa vizsgálatot indított, amely idén szeptemberben zárult. Az ombudsmani jelentésről a Magyar Hang részletesen beszámolt, a dokumentumból egyebek között kiderül, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) alá tartozó Állami Egészségügyi Ellátóközpont már 2019 őszén átfogó felmérést készített arról, milyen hiányosságok vannak, és ezek pótlására mekkora összegre lenne szükség. Eszerint az intézmények 92 százaléka rendelkezik ugyan klímaberendezéssel, ám karbantartásra, korszerűsítésre óriási összeget, több mint 40 milliárd forintot kellene fordítani.
Hogy mekkora a baj, mutatja, hogy a hiányosságok pótlására rövid távon – a következő három évben – 24 milliárdot kellene áldozni. Kozma Ákos ombudsman jelentésében Horváth Ildikó egészségügyi államtitkár válasza alapján az áll, hogy a járványhelyzet és annak az egészségügyi ellátórendszerrel kapcsolatos következményei „jelentősen megnehezítik, illetőleg felülírják” a fejlesztéssel kapcsolatos elképzeléseket.
Mindebből tehát arra lehet következtetni, hogy a műtők klímarendszereinek korszerűsítésére, illetve kiépítésére nincs pénz. Hogy mennyire nincs, Gulyás Gergelytől próbáltuk megtudni, akit az október 28-i kormányinfó után kérdeztünk. (A sajtóeseményre szokás szerint nem engedték be lapunk munkatársát.) A miniszterelnökséget vezető miniszter azonban válasz helyett inkább bepattant a kormányzati mikrobuszba.
Ahogy arról 2019 nyarán hírt adtunk, az ország legpatinásabb egészségügyi intézménye, a Semmelweis Egyetem több műtőjében nyáron közel negyven fokban voltak kénytelenek operálni az orvosok, mert nem működött a klímaberendezés. Beszámoltunk arról is, hogy a problémáról évek óta tudnak az illetékesek, ám néhány, a fertőző levegő melegágyának számító mobilklíma beüzemelésén – no meg a fertőzéssel kapcsolatos adatok eltitkolásán – kívül mindaddig nem sok minden történt. A Semmelweis Egyetem kezdetben bagatellizálta a bajt, valamint a klímaváltozásra fogta a kapacitások szűkössé válását, és érdemi fejlesztés tavaly nyárig sem készült, ám azóta – ahogy az az ombudsmani jelentésből kiderült –, a legproblémásabb műtőkben azóta végrehajtották a szükséges fejlesztéseket. Cikkeinkben idéztük az országos tiszti főorvos módszertani levele a műtéti sebfertőzések megelőzésére című 2019-es dokumentumot is, amely rögzítette: a levegőt steril klímaberendezéssel kell biztosítani, ami képes óránkénti 20-szoros légcserére és legfeljebb 25 fok tartására. A dokumentum külön pontban hangsúlyozza, a split klíma és a mobil klíma alkalmazása növeli a sebfertőzés kockázatát, így azok nem alkalmazhatóak.
Gulyás két évvel ezelőtt – amikor még ott lehettünk a kormányinfón – első nekifutásra még kételyeinek adott hangot azt illetően, hogy a lapunk által bemutatott helyzet megfelel-e a valóságnak, azt azonban leszögezte: a műtőkben működni kell klímaberendezésnek, s amelyik kórháznak ezzel problémája van, forduljon támogatásért a kormányhoz. Ezt aztán megerősítette azt követően, hogy a Magyar Kórházszövetség cikksorozatunk hatására felmérte a klíma-helyzetet a betegellátóknál.
A politikus erre már úgy fogalmazott: vannak költségvetési korlátok, de a műtőkben nem lehet, hogy ne legyen légkondicionálás. – A műtők mintegy kétharmada légkondicionált, de Magyarország mai gazdasági erejét nézve biztosítani tudja, hogy minden műtőben legyen légkondicionálás – mondta, megjegyezve: ez elsősorban a kórházi menedzsment felelőssége, amennyiben azonban anyagi oka van a légkondicionálás hiányának, a kórházvezetés az Állami Egészségügyi Ellátó Központhoz, a tárcához, vagy végső esetben akár a kormányhoz is fordulhat a problémával.
