A Greenpeace Magyarország múlt héten a Bükki Nemzeti Park egy tarra vágott részén óriási baltát ábrázoló jellel hívta a figyelmet a szemünk előtt zajló természetpusztításra. Mint ismert, a kormány a tűzifarendelettel gyakorlatilag felfüggesztette a fakitermelésre vonatkozó természetvédelmi szabályokat, és szinte mindenhol engedélyezte a tarvágást, továbbá kiviteli tilalmat rendelt el az energiahordozókra, így a tűzifára is. Rodics Katalint, a Greenpeace Magyarország biodiverzitáskampány-felelősét kérdeztük a kormánydöntések várható következményeiről, és az erdeink állapotáról.
A szakember elmondása szerint korábban számos természetvédelmi szabály vonatkozott arra, hogy a védett erdőkben mikor és milyen tevékenység engedélyezett. Ezek alapján három hektár erdőt lehetett tarvágással eltávolítani. – Európában egyedül Magyarországon végzik a védett erdők kezelését profitorientált, állami kézben lévő erdőgazdaságok. Ők eddig is kijátszották ezt a szabályozást. Ha valaki végigjárja erdeinket, több helyen találkozhat olyan részekkel, ahol kivágtak három hektárt, hagytak mellette egy keskeny sávot, és utána megint kivágtak három hektárt. Ez az eljárás kegyetlenül felszabdalja a védett területeket. Az erdőgazdaságok abból a fából élnek – és a vezetőik abból kapják a milliós fizetésüket – amit eladnak. Működésük így sajnos nem más, mint erdőpusztítás.
Rodics Katalin szerint a nemzeti parkoknak ugyan volt lehetősége beleszólni az erdőgazdasági tervbe, és esetleg azt is meghatározni, hol végezhetnek tarvágást, de ez eddig is csupán látszatintézkedés volt. – Tizenkét éve, mióta az Orbán-kormány van hatalmon, a teljes természetvédelmet szinte lenullázták. Első lépésként, a tíz nemzeti park igazgatóból csupán hármat hagytak a helyén, a többi pozícióba olyan nem szakmabelieket ültettek, akik esetében a lojalitás a legfontosabb. A hatósági rendszer leépítésével nemcsak a Környezetvédelmi Minisztérium tűnt el, hanem a természetvédelemnek az a jogszabályokban rögzített hatósági lehetősége is végletekig legyengült, hogy megvétózzon döntéseket – hangsúlyozta a Greenpeace munkatársa.
Korábban létezett olyan szabályozás is, hogy a vegetációs időszakban – amikor például a madarak fészkelnek – nem lehet hozzányúlni az erdőkhöz, ahogy az is előírás volt, hogy a kivágott területet őshonos fafajokkal kell pótolni. Ezeket a tűzifarendelettel eltörölték. – Nagy István agrárminiszter ugyan bejelentette, hogy természetvédelmi területen továbbra érvényben maradnak a legfontosabb természetvédelmi korlátozások, ám aki egy kicsit is jártas a jogszabályokban, az tudja, hogy egy törvényt miniszteri utasítással nem lehet felülírni, az ugyanúgy érvényben marad. A Bükki Nemzeti parkbeli akciónk lényege is az volt, hogy felhívjuk a figyelmet arra, mi történik jelenleg az erdeinkben. Hatalmas erővel zajlik a pusztítás, százéves bükkösöket vágnak ki. A klíma- és ökológia válság közepén ez különösen katasztrofális. A bükk a hűvösebb éghajlatot szerető faj, amit különösen veszélyeztet a felmelegedés, vagyis félő, hogy el fog tűnni Magyarországról. Azokat az egyedeket, amelyeket most kivágnak, többé már nem lehet pótolni. Sok olyan hegyoldalt látni a Bükkben és a Mátrában, ahol soha nem lesz újra egészséges erdő.
A tűzifarendelet mellett komoly felháborodást váltott ki a védett természeti területek értékesíthetőségéről szóló törvényjavaslat, amelyet október közepén Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyújtott be az Országgyűlés elnökének. Rodics Katalin szerint talán enyhítésnek szánták, hogy csak a művelésből kivett területeket lehet eladni, ezek között azonban több ugyanúgy komoly természeti értékkel bír. – A védett területek a minket fenntartó élővilágot jelentik, meg kell őket őrizni, mert csak így maradhat életképes az ország, akkor lesz mezőgazdaságunk, akkor lesz termékeny a talaj, akkor lesz elég víz. Ezt mindenkinek fel kellene fognia – mutatott rá a szakember.
Rodics Katalin szintén problémaként említette, hogy a nemzeti parkokban jelenleg harminc százalékos a leépítés, nincs elég pénz és lehetőség arra például, hogy a hó közepétől a természetvédelmi őrök a védett terület állapotát, az ott élő fajok helyzetét felmérjék. – A jelenlegi rendszer az eladott védett területek esetében semmilyen ellenőrzési funkcióval nem bír majd. Az élővilág fenntartásához ökológiai-biológiai ismeretek kellenek, egy magánember, aki megveszi az adott területet, valószínűleg nincs tisztában mindezzel. Ezért is óriási felelőtlenség, hogy kiárusítják a természetet.
A tűzifarendelet védelmében a kormány gyakran hivatkozik arra, hogy évente 13 millió köbméterrel nő az élőfakészlet, ehhez képest 6,5-7 milliót használunk fel évente, tehát érvelésük szerint bőven van tartalék az erdőkben. – Az, hogy az erdő területe nem csökken, az a definíció kifordítása: ők erdős területnek számolják azt is, ahol tarvágás folyik. Nem mindegy, hogy az a köbméter, amiről beszélnek, őshonos fafajokból álló védett erdő vagy egy akácültetvény. Egy 120 éves öreg tölgy lombozata két futballpályányi, és ott termeli számunkra az oxigént, óriási mennyiségű vizet tárol és szenet köt meg. Abszurd, hogy azokat a fákat égetjük el, amelyek megvédenének minket a klímaváltozástól: elégetésükkel ugyanis kijuttatjuk a légkörbe belőle azt a szenet széndioxid formájában, ami tovább fokozza a klímaváltozást, a légkör felmelegedését. Így duplán ártunk magunknak és az élővilágnak. Az erdő nem csak fa, hanem életközösség, amely fenntartja az egész rendszert, emiatt sem szabad csak köbméterben számolni.
Az energiaválság, ha így kezelik, globálisan is hátráltatja az éghajlatváltozás elleni küzdelmet, Magyarországon ez különösen látványos, hiszen a tűzifarendelet mellett a lignitkitermelést is fokozná a kormány, ami súlyos környezeti és egészségügyi kockázatot rejt magában. Rodics Katalin szerint, ha az elmúlt évtizedben komolyan ösztönözték volna a megújuló energiákat, az megoldást jelentett volna, ehhez képest immár a szélerőművek mellett a napelemes fejlesztéseket is leállítják. – Valóban vannak olyan vidékek itthon, ahol csak fával lehet fűteni. Az ehhez szükséges mennyiség azonban rendelkezésre áll anélkül is, hogy a védett területekhez hozzá kéne nyúlni. Nagyon sok faültetvény van Magyarországon, amiből ki lehetne annyit vágni, amivel a tűzifaigény kielégíthető lenne.
A szakértő kiemelte, további megoldást jelenthet, ha a rászoruló közösségeket segítené a kormány az alternatív energiákra való áttérésre, például a geotermikus fűtésre. – Tele vagyunk kincsekkel, amelyekkel biztosítani lehetne a lakosság fűtési igényét úgy, hogy nem pusztítjuk a környezetet, nem súlyosbítjuk a klímaválságot, és meghagyjuk a védett területek eredeti szerepét, hogy életben tartsanak bennünket.
