Határozatlan idejű pedagógussztrájk kezdődött szerdán, országszerte döntött úgy tantestületek része vagy egésze, hogy nem veszi fel a munkát. A tiltakozó pedagógusok, ahogy az elmúlt hetek polgári engedetlenség során is, a sztrájkjog fontossága mellett azokat a követeléseket hangsúlyozzák, amelyek érdekében a sztrájkot eredetileg meghirdették: a bérrendezés és a munkaterhek csökkentése, ezáltal a pedagógusok létszámcsökkenésének megállítása a fő célkitűzésük.
A január 31-i figyelmeztető sztrájk után szerdától ismét sztrájkolnak a pedagógusok – ám ezúttal határozatlan időre hirdettek munkabeszüntetést. A mostani akciót szervező szakszervezetek korábban azt nyilatkozták, ha eredményt tudnak elérni, felfüggesztik a tiltakozást. A szülők többnyire úgy fejezik ki támogatásukat a sztrájkolók felé, hogy nem viszik iskolába a gyermekeiket, több intézmény pedagógusai kérték is ezt a szülőktől.
A két megmozdulás között is folyamatosak voltak a pedagógus tiltakozások, miután a kormány veszélyhelyzeti rendeletben olyan feltételeket támasztott a sztrájkkal szemben, amely a tiltakozó pedagógusok szerint a gyakorlatban a sztrájk ellehetetlenítését jelenti. Vagyis az elmúlt hetekben a legtöbb munkanapra több olyan iskola is jutott, ahol a tantestület egy része vagy egésze úgy döntött: nem tartja meg az órákat.
A kormány kifogásolt rendelete többek közt a sztrájk alatt biztosítandó még elégséges szolgáltatásról is szól, egészen pontosan arról, hogy az órák 50 százalékát sztrájk idején is meg kell tartani. A pedagógus szakszervezetek azon a véleményen vannak, hogy a sztrájk megszervezése Magyarországon korábban is aránytalan nehézségekbe ütközött, így pedig lehetetlenné vált. Ezért a két legnagyobb pedagógus szakszervezet, a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete az Alkotmánybíróságon támadta meg a kormány rendeletét, ám ennek még nincs eredménye.
Lesznek, akik sztrájk alatt is tanítani fognak
Hogy a mostani sztrájk során hogyan oldják meg a pedagógusok az elégséges szolgáltatás biztosítását, arról a ferencvárosi Molnár Ferenc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola egyik tanára mesélt a Magyar Hangnak. – Nem volt világos számunkra, hogy az órák ötven százalékának megtartását hogy kell érteni: a tanárok óráinak ötven százalékáról, a gyerekek óráinak ötven százalékáról van szó, vagy azoknak az óráknak az ötven százalékáról, amelyeket az iskolában összesen meg kellene tartani? Mi úgy oldottuk meg, hogy szerdán, csütörtökön és pénteken nem tanítunk, és következő hét szerdán, csütörtökön és pénteken is sztrájkot hirdetünk, de akkor tanítunk. Így a sztrájk teljes ideje alatt az óráink ötven százalékát megtartjuk – mondta. Elmondása szerint intézményükben 32-en sztrájkolnak, és a tiltakozást további nyolc fő támogatja, ez több mint a tantestület fele. A többiek tartanak órákat, így lényegében a gyerekek óráinak egy része is meg van tartva, bár azt hozzátette: a gyerekek fele nem jött be.
A korábbi polgári engedetlenségi mozgalom még a kőbányai Szent László Gimnáziumban kezdődött, ahol a mai határozatlan idejű sztrákjban is részt vesz a tantestület, szerda reggel a támogató szülők is molinókkal jelentek meg az intézménynél. Több más budapesti intézmény is részt vesz az akcióban, például csak a Wekerletelepen hat intézmény pedagógusai sztrájkolnak, de érkeztek hírek szegedi és pécsi sztrájkoló intézményekről. A sztrájkoló tanárok sok helyen csoportképet is készítenek, ahogy a polgári engedetlenség során is tették.
Arról egyelőre nincsenek pontos információk, hogy hány tanár és óvodapedagógus nem veszi fel a munkát szerdán, de országszerte számos iskola pedagógusai jelezték, hogy a tantestület egy része szerdán munkabeszüntetést tart.
Az ellenzék kiáll a pedagógusok követelései mellett
Több ellenzéki politikus is jelezte, hogy támogatja a pedagógusok munkabeszüntetését, köztük Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere. – Hajrá tanárok! Hajrá magyar oktatás! Hajrá magyar jövő! – írta közösségi média oldalára a főpolgármester. Az ellenzéki összefogás, az Egységben Magyarországért március 15-i naggyűlésén Márki-Zay Péter, az ellenzék miniszterelnök-jelöltje is kifejezte a támogatását a tiltakozó pedagógusok felé.
Baranyi Krisztina, Ferencváros polgármestere is kifejezte támogatását. – Szülőként és tudatos polgárként is támogatom a harcukat Hajrá közoktatás! – írta Baranyi, és azt is hozzátette: Ferencvárosban több iskola és óvoda is tart munkabeszüntetést.
