Az Európai Unió kemény szankciókat ígér, miután Oroszország megtámadta Ukrajnát. Ennek fényében a finnek már bejelentették, hogy átgondolják a Paks II. testvérprojektjének számító Fennovoima atomerőmű építését, amelynél a magyarhoz hasonlóan szintén a Roszatom a fő kivitelező. Ezek után nehéz elképzelni, hogy az eddig eltervezett formában és ütemezéssel valósulhat meg idehaza is a Paks II.-beruházás.
Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt csütörtök délelőtt azonnal felszólította Orbán Viktort, hogy függessze fel a Paks II. engedélyezési eljárását. – Ám ha az Orbán-kormányon múlik, nem lesz semmiben sem változás – mondta lapunknak Holoda Attila, az Egységben Magyarországért energiapolitikai szakértője. Erről tanúskodik Orbán Viktor mai Facebook-bejelentkezése, melyben leszögezte: nem tudja elfogadni a baloldal javaslatait, amelyek szerinte veszélyeztetik Magyarország energia- és gázellátását, és veszélybe sodornák a rezsicsökkentést.
– Pedig a jelenlegi és későbbi ellátásbiztonságunk miatt sem mindegy, hogy mi lesz a gázszállítási szerződéseinkkel, illetve hogyan alakul a legnagyobb hazai energetikai beruházás sorsa, zátonyra fut-e vagy sem a paksi atomerőmű bővítése – hangsúlyozta a szakértő. Arra a lényeges, ám nem sokszor taglalt problémára is felhívta a figyelmet, miszerint a Paks I. erőműben felhasznált nukleáris fűtőelem kizárólagosan orosz eredetű dúsított urán lehet, és a Paks II. folyamatban lévő beruházás ugyancsak orosz eredetű dúsított urán felhasználásával számol. Nem is számolhat mással, mert a VVER1200 típusú nyomottvizes technológiájú atomerőműbe semmilyen más fűtőelem nem helyezhető be. Egy brüsszeli vizsgálat egyébként ezt szóvá is tette, úgy látták, hogy a kitettség csökkentése érdekében úgy kellene megépíteni az erőművet, hogy más típusú – például francia, amerikai, dél-koreai – fűtőelem is belekerülhessen. Volt is állítólag ilyenre kísérlet, ám nem volt sikeres.
Az Orbán-kormány volt helyettes államtitkára azt is elgondolkodtatónak tartja, hogy a Paks II.-t építő orosz állami atomvállalat, a Roszatom állítja elő az atomfegyverek töltetét is. Ezzel az üzlettel tehát egy olyan céget támogatunk, amely Oroszország atomfegyver-fejlesztési programjához is hozzájárul.
– Ha egy ilyen agresszorral állunk szemben, mint Putyin, nagy hiba, ha hagyjuk, hogy ennyire ki legyünk neki szolgáltatva a nukleáris fűtőelemek terén is. Tegyük fel, hogy építünk egy újabb orosz atomerőművet 40-50 évre, amely kizárólag orosz eredetű nukleáris fűtőelemmel működik. Majd Putyinék kitalálják, hogy például csak akkor adnak fűtőelemet, ha Magyarország kilép a NATO-ból. Óriási veszélyt jelent tehát, ha egy diktátor kezébe adjuk hazánk jövőbeli villamos energiaellátásának kulcsát – fejtegette a szakértő. Szerinte ez nem lehet megoldás, már csak ezért is egy új, ellenzéki kormánynak mindenképpen felül kell vizsgálnia a paksi bővítés szerződését. Addig azonban nem lehet azt ígérni, hogy rögtön kitáncolunk a szerződésből, amíg nem ismerjük meg a felmondás vagy az ezzel kapcsolatos hitelmegállapodás minden, a nyilvánosság által eddig nem ismert feltételét.
Ami hazánk ellátásbiztonságát illeti, egyelőre nincs probléma ezzel, a földgáz-behozatal jelenleg még folyamatosnak mondható. Ám Holoda arra hívta fel a figyelmet, hogy a háborús feszültség már másfél hónapja lappangott a levegőben, és erre készülnie kellett volna az Orbán-kormánynak. Ehelyett az történt, hogy az állami MVM – azért, hogy ezzel is mérsékelje valamelyest a rezsicsökkentésen elszenvedett egyre nagyobb veszteségét – igyekezett a kereskedelmi tárolókban lévő, korábban olcsóbban beszerzett gázt felhasználni.
A szakértő szerint már másfél hónapja vissza kellett volna fordítani a tárolást, és óvatosságból illetve előrelátásból újra el kellett volna kezdeni tölteni a tárolókat. Csütörtök reggelre már mindössze 11,5 százalékon állt a kereskedelmi tárolók töltöttsége, ami körülbelül 500 millió köbméter földgáznak felel meg. Ez a mostani fogyasztás mellett tíz napra elegendő. Ha hozzávesszük a stratégiai tárolóban lévő 1,1 milliárd köbméternyi gázt, az újabb 20-25 napra lehet elegendő. Ezek szerint mintegy 30 napra van megoldva a magyar családok biztonságos ellátása, és egyelőre nem látni, mikor kezdődhet a tárolók feltöltése, ha marad a háborús helyzet.
Eközben azt sem látjuk, hová fajulhatnak a szankciók, mennyire sújtják majd ezek Oroszországot. Ha például mégiscsak levágják Oroszországot a nemzetközi pénzmozgásokat irányító SWIFT rendszerről (Society for Worldwide Interbank Financial Telecommunication – Nemzetközi Bankközi Pénzügyi Telekommunikációs Társaság), akkor szinte ellehetetlenül az energiakereskedelem, hiszen az oroszoknak is a SWIFT-en keresztül fizetnek az európai országok a gázért, kőolajért, így ebben is biztosan fennakadások lennének. – Egy előrelátó, és nem csak a választásig történő rezsicsökkentési vívmányokkal kampányoló kormánynak már régóta foglalkoznia kellett volna ezekkel a kérdésekkel – szögezte le a szakértő.
A Magyar Hang folyamatosan frissülő beszámolója Ukrajna támadásáról itt olvasható.
