Különös eredményre jutott a Göteborgi Egyetem V-Dem Intézete és az Erlangen-nürnbergi Egyetem Politikatudományi Intézetének közös kutatása, amelyben 2197 ország szakértője vesz részt. A kutatók az Akadémiai Szabadság Index (AFI) projekt keretében 179 országban vizsgálták meg a tudományos szabadság helyzetét, majd arra jutottak, hogy 22 országban az egyetemek és a tudósok ma jóval kisebb szabadságot élveznek, mint tíz évvel ezelőtt. A kutatók szerint ezek között demokratikus és autoriter berendezkedésű országok is találhatók, azonban ha a lakosságszámot nézzük, akkor megállapítható, hogy az akadémiai szabadság csökkenése a Föld lakosságának több mint 50 százalékát érinti, vagyis nagyjából 4 milliárd embert.
A tanulmány szerint Kelet-Európában és Közép-Ázsiában az akadémiai szabadság hanyatlása egyértelműen az autoriter tendenciák erősödésével áll összefüggésben, különösen Lengyelországban, Magyarországon, Oroszországban és Belaruszban.
A jelentés érdekessége, hogy a kutatók arra jutottak, az akadémiai szabadság hanyatlása nem feltétlenül korlátozódik az autoriter vezetésű országokra, hanem megfigyelhető a demokratikus országokban is. Ezek közé tartozik az Egyesült Államok, ahol Mexikóhoz hasonlóan a politikusok kísérletet tettek arra, hogy a pénzügypolitikával és a kinevezésekkel kapcsolatos döntéseikkel fokozzák az ellenőrzést az egyetemek felett, ebben azonban sikereik változók voltak.
