Jeszenszky Géza: Nagyon remélem, Szijjártó és Lavrov nem Navalnij halálára koccintottak

Jeszenszky Géza: Nagyon remélem, Szijjártó és Lavrov nem Navalnij halálára koccintottak

Jeszenszky Géza (Fotó: Magyar Hang/Végh László)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Mivel céldátumot nem határoztak meg Orbán Viktor miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csúcstalálkozójára, félő volt, hogy külügyminiszteri szinten megrekednek a magyar–ukrán tárgyalások. Szijjártó Péter külügyminiszter beszámolója, miszerint még számos előfeltételnek kell teljesülnie, azt mutatja, továbbra is terítéken van Orbán Viktor kijevi látogatása – mondta lapunk érdeklődésére Jeszenszky Géza, az Antall-kormány külügyminisztere, korábbi nagykövet annak apropóján, hogy Szijjártó szerint egyelőre nem teljesültek az Orbán-Zelenszkij csúcs megszervezéséhez szükséges feltételek.

Jeszenszky úgy látja, hogy a január végi ungvári tárgyalás Dmitro Kuleba és Szijjártó Péter között nem csupán kívánatos volt, hanem eredményesnek is látszott, a két ország közötti feszültséget csökkenthette. Ukrajna megváltoztatta a kárpátaljai magyarságot súlyosan hátrányosan érintő oktatási törvényét. – A találkozó már régóta indokolt lenne Orbán Viktor és Zelenszkij elnök között, hiszen a magyar miniszterelnök kivételével talán minden uniós állam- vagy kormányfő ellátogatott Kijevbe a háború kitörése óta. Egy-egy ilyen látogatás több pusztán a protokollnál, mivel nem üres kézzel utaztak oda, és vállaltak szolidaritást az ukrán néppel. A magyar miniszterelnök azonban szemlátomást kivár, hogy Oroszország hadi pozíciói javuljanak. Jelen körülmények között nem akar semmiféle gesztust tenni Kijev felé – mutatott rá.

A korábbi külügyminiszter szerint ugyanakkor sajnálatos, hogy a magyar–orosz viszony nem hűlni, hanem melegedni látszik. Mint mondta, erről árulkodik legalábbis Szijjártó Péter törökországi találkozója Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel, illetve az, hogy Szijjártó örömmel készül az újabb oroszországi látogatásra. Úgy véli, különösen ízléstelen, hogy a törökországi találkozó Lavrovval egybeesett Navalnij temetésével. Úgy fogalmazott: „nagyon remélem, hogy nem az elhunyt ellenzéki aktivista halálára koccintottak”.

Kíváncsiak voltunk arra is, hogy vajon kiknek üzen az orosz hatalom az olyan térképekkel, amilyen Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök, miniszterelnök mögött volt látható egy minapi nyilvános szereplése alkalmával, amin Kárpátalja Magyarországhoz tartozna. A történész-politikus úgy látja: ennek célja elsősorban belpolitikai, amely a háborús hangulatot hivatott erősíteni az orosz társadalomban. Ez azzal a sajátos orosz állítással cseng egybe, amely szerint ukrán nép nincs, ezt hivatott képes formában alátámasztani. – Ezen a térképen ugyanis Ukrajna csak Kijev, a főváros körül létezik. Ez olyan, mintha a trianoni döntéssel a történelmi Magyarországból csak egy Budapest körüli területet terveztek volna meghagyni. Fontos azonban, hogy ez kifelé is üzenet, amivel azoknak az Ukrajnával szomszédos országokban élő embereknek üzennek, akiknek vágyai és illúziói vannak arról, hogy e háború révén visszakaphatnak olyan területeket, amelyek korábban az adott országhoz tartoztak. Ilyen személyek és szervezetek Magyarországon is vannak. De ezeken az ukrajnai területeken ma már alig vannak lengyelek, Kárpátalján is százezer alatt lehet a magyarok száma. Ha ez a háború Oroszország teljes győzelmével érne véget – amitől Isten mentsen –, azért sem lenne ilyen radikális átrendezés Közép-Európában, mert Oroszország éppen azt a Lengyelországot növelné jelentős területekkel, amellyel kifejezetten rossz a viszonya. Magyarország és Kárpátalja esetében egy ilyen helyzetben Putyin pont úgy adná át Magyarországnak Kárpátalját, ahogy Adolf Hitler tette Burgenlanddal. Vagyis hogy nem adná át Magyarországnak. Miért is tenné? Ez üres propaganda és egyszerre zavarkeltés a szomszédos országokban – hívta fel a figyelmet.

Mint ismert, az orosz Russia Today (RT) csatorna magasrangú német katonatisztek beszélgetését hozta nyilvánosságra, amelyben a Taurus rakétákról és azok lehetséges célpontjáról, a Krím-félszigettel összeköttetést teremtő híd felrobbantásáról esett szó. – A németek megijedtek a saját árnyékuktól. Minden segítség indokolt, ami Oroszországot arra bírhatja rá, hogy nem éri meg ezt a háborút folytatni – mert a céljaitól egyre távolabb kerül. Ez érvényes a Taurus rakétákra is. Merthogy Oroszország arra játszik, hogy a nyugati támogatás csökkenni fog, sőt az Egyesült Államok esetében elapadhat, és ezáltal közelebb kerülhetnek a céljaikhoz – fogalmazott.