Jövedelmi szakadék: Egyes településeken 13-szor többet kerestek, mint másutt

Jövedelmi szakadék: Egyes településeken 13-szor többet kerestek, mint másutt

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

A települések között közel tizenháromszoros volt a különbség a nettó keresetekben 2019-ben – olvasható a GKI Gazdaságkutató Zrt. közleményében.

Az adóhatóság adatai szerint 2019-ben bruttó 295 ezer forint volt az átlagos havi kereset (munkaviszonyból származó jövedelem), ami nettó havi 200 ezer forintot jelentett. Jelentős volt az eltérés településtípusonként. Budapesten havi nettó 260 ezer Ft, a megyei jogú városokban 214 ezer Ft volt a kereset, míg a többi városban 186 ezer Ft, s végül a községekben 161 ezer Ft.

A legmagasabb érték Telkiben volt, ahol átlagosan 390 ezer forintot vitt haza egy munkavállaló, míg a legalacsonyabb Csenyétén, havi 31 ezer forint.

A második és harmadik helyen állt a XII. és a II. Kerület, 383 ezer és 376 ezer forinttal. A fővároson belül a budaiak átlagosan 110 ezer forinttal kerestek többet a pestieknél a GKI elemzése szerint.

A Nyugat- és a Közép-Dunántúli régióban átlag felett kerestek a munkavállalók, míg a Dél-Dunántúlon és az északkeleti megyékben jóval az átlag országos alatti a kereset.
A megyék között a legmagasabb érték Pest és Győr-Moson-Sopron megyében volt, ahol havi 223 ezer forintot kerestek. Szintén magas eredmények születettek még Fejér (220 ezer forint), Komárom-Esztergom (216 ezer forint) és Vas megyében (208 ezer forint).

A legalacsonyabb kereseteket Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén, Somogy (egyformán 172 ezer forint), Békés (170 ezer forint) illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (157 ezer forint) érték el.

Magyarország 19 megyéjéből 14-ben az országos átlag alatt volt a kereset.