Még nem tudni, hogy a vakcina meddig ad védettséget, de tartósabb lehet, mint a fertőzöttség adta – mondta Karikó Katalin a szegedi Dugonics Társaság keddi online beszélgetésén, amelyet a Telex szemlézett.
A kutatóbiológus, biokémikus, egyben a szintetikus mRNS-alapú vakcinák technológiájának szabadalmaztatója az életútjáról is szóló interjúban beszélt arról, hogy azok, akik már átestek a Covid-fertőzésen, mikor kaphatnak oltást. Ezzel kapcsolatban felidézte, korábban azt mondták, hogy 90 nappal a gyógyulás után kaphat valaki oltást, de ma már nincs ilyen korlát sem.
Egy hónapja ugyanis kijött a témában egy újabb kutatás, amelynek hatására már nincs megadva, mennyi időt kell várni a vakcinával. Ám ez attól is függhet, mennyire volt súlyos a COVID-fertőzés. Ha csak enyhe tünetekkel vagy tünetmentesen úszta meg valaki, akkor akár hamarabb is érdemes lehet felvenni az oltást, hiszen a szervezetben kevesebb ellenanyag termelődhetett. Viszont ha a fertőzésen átesett beteg szervezetében még nagyon magas a vírus ellen termelődő ellenanyag szintje, és erre adnak egy oltást, akkor súlyosabbak lehetnek a mellékhatások – figyelmeztetett.
Azt egyelőre azonban nem tudni, hogy az oltás meddig véd, mert „ezekre nincsenek kísérletek. Tavaly tavasszal már oltottak be embereket, meg kell várni, hogy teljen az idő” – közölte a tudós. Azt azonban tudják, hogy akiket a kezdetekben beoltottak, azok eddig még nem fertőződtek meg. Arra is felhívta a figyelmet, hogy vakcinálással tovább tart a védelem, mint a fertőzéssel, a vírusoknak ugyanis „van egy trükkjük, amivel az emlékezősejteket gyengítik.” Azt már tudni lehet, hogy akik a koronavírussal megfertőződtek és nem kaptak oltást, hat hónap múlva már újra elkaphatják a vírust.
A beszélgetés során felmerült a kérdés, hogy miért nincs elég Pfizer-BioNTech vakcinájából. „Magyarországon mindig szidni kell valamit, vagy a kormányt, vagy az EU-t. De amikor az EU ragaszkodott ahhoz, hogy ha 40 millió emberre csinálsz valamit, akkor azt nagyon alaposan meg kell nézniük, ahhoz nagyon jogosan ragaszkodtak” – vélekedett Karikó Katalin.
A vakcinagyártás esetében egy bizonyos lipid szintézise jelent nagy kihívást. Nagyon jó logisztika és rengeteg szakember munkája kellett ahhoz, hogy a Pfizer-BioNTech vakcinája egy évvel a vírus felbukkanása után már az emberek karjában legyen.
Szintén gyakorlati oka volt annak, hogy miért kell mínusz 70 fokon tartani a Pfizer vakcináját – egy kérdésre válaszolva elmondta, hogy „azért, mert arra volt a legtöbb ismeretünk”. Az izraeli tömeges oltásról is megosztott egy érdekes adatot: ott 4,7 millió embert oltottak be, súlyos mellékhatás pedig 158 esetben volt, de „nincs olyan gyógyszer, aminek ne lenne mellékhatása”.
Arról is beszélt, hogy amerikai egyetemi pályafutása során számos nehézséggel kellett szembenéznie, és sokáig olyan volt, mint Kasszandra, látta a jövőt, de nem tudott meggyőzni másokat róla. Végül Németországba 2013-ban jutott el, amikor végleg otthagyta az egyetemi szférát, és az akkor még szinte ismeretlen BioNTech céghez igazolt. Azért döntött mellettük, mert meg akarta élni, hogy „a módosított RNS emberbe kerüljön”.
