A park megmentéséért küzdő civilek úgy érzik, Budapest új vezetése is figyelmen kívül hagyja a véleményüket, Bardóczi Sándor főtájépítész szerint a Városliget jövője a kormányfő politikai ígéretétől függ.
Magyarország kormánya nem kíván olyan fejlesztéseket végrehajtani Budapesten, amit a főváros felelős vezetői nem akarnak – utalt Orbán Viktor egyebek mellett a Liget-projekt leállítására a parlamentben tavaly októberben. A Fővárosi Közgyűlés két héttel később egyértelművé tette, nem kér a Városliget további átalakításából. A kormányt azonban nem hatotta meg a gesztus, a koronavírus-járvány elleni védekezésre hivatkozva áprilisban kiemelten közérdekű beruházássá minősítették a Liget-projektet. A miniszterelnöki ígéretet megszegve átnyúltak tehát a főváros feje felett, és megteremtették a projekt eredeti tervek szerinti befejezésének lehetőségét.
A főváros egyik utolsó fegyvere a kormány elleni küzdelemben a Városligeti Építési Szabályzat (VÉSZ), amelynek módosításával megakadályoznák többek között a három még el nem kezdett intézmény – az Új Nemzeti Galéria, a Magyar Innováció Háza és a Városligeti Színház – felépülését. Sokat vártak a szabályozás változásától a Liget megóvásáért évek óta dolgozó civilek is, elmondásuk szerint azonban, bár a tervezett „új” VÉSZ valóban tartalmaz fontos elemeket, a főváros továbbra sem veszi figyelembe a külső véleményeket, és ezzel szembe-megy a Karácsony Gergely főpolgármester választási kampányában ígértekkel.
Ráadásul a dokumentum egy adminisztrációs hiba miatt augusztus helyett csak szeptemberben kerülhet a közgyűlés elé. A VÉSZ módosítását ugyanis a főváros véleményezésre bocsátotta, a beérkezőjavaslatok közül azonban több tucat el-keveredett, így azok regisztrálása és eset-leges beépítése a szövegbe további egyeztetést igényel, a szabályzat ügye emiatt újabb egy hónappal később lesz esedékes.
Bathó Tivadar építész véleménye is az eltűntek között szerepelt; a szakember a Magyar Hangnak elárulta, sok egyéb mellett azt kifogásolta, hogy a tervezett módosításban mindenhol 2017-es adatokkal dolgoznak, holott az elmúlt három évben rengeteg olyan változás történt a Ligetben, amelynek ismerete nélkül nem lehet megfelelő döntést hozni.
– A VÉSZ módosításának egyik legfájóbb hiánya, hogy a főváros nem vizsgálta felül a városligeti beruházás elmúlt éveinek gyakorlatát, és nem állapított meg felelősséget az ügyben – fogalmaz a Magyar Hangnak Gulyás András közgazdász. – Ki kellett volna zárni azokat a szakértőket, akik eddig részt vettek a lepapírozásban, a környezeti vizsgálat elkészítését mégis ugyanarra a Vibrocomp Kft.-re bízták, amely Tarlós István főpolgármestersége alatt is dolgozott az anyagon – teszi hozzá. Kifogásolja azt is, hogy az említett vizsgálatból kimaradt szinte minden környezeti károkozás, amelyet az elmúlt években a Ligetben dokumentáltak a civilek és az újságírók.
Zimborás Gábor építész hangsúlyozza, az új fővárosi vezetés nem képvisel határozott álláspontot a Városliget közparkként történő megőrzése tekintetében. Álláspontja szerint a beruházó a pihenőpark több részét is rendezvényekre akarja elsősorban hasznosítani, a kiülős teraszok, vendéglátóhelyek területének növelésével.
– A VÉSZ módosításával számos rendelkezést lehetne hozni, hogy ezeket a negatív tendenciákat visszaszorítsák, de a tervezők, illetve a tervezést irányító hivatali apparátus vagy nem érti, vagy nem akarja érteni ezt.Visszalépésként értékeli Zimborás Gábor, hogy a környező lakóterületeket érintő forgalom-, zaj- és légszennyezésre vonatkozó módosítások is kimaradtak.
– A VÉSZ legelső változata szerint a Kós Károly sétány lezárásának feltétele lett volna az M3-as lehajtó megépítése mellett a Vágány utca kiszélesítése is. Ez utóbbi most már csak távlati ígéretként van beütemezve, amit autómentesítésként kommunikálnak, megfeledkezve arról, hogy a Városliget Zrt. különféle kiemelt rendezvények résztvevőinek ad ki sorozatban behajtási engedélyeket a parkba.
Az építész hozzáteszi, bár a főváros új vezetése más hangot üt meg a civilekkel szemben, mint Tarlós István idejében, de ebben a szimbolikus ügyben mégis hiányzik a kellő erőforrás és empátia a jogos lakossági igények iránt. A civilek kritikáiról megkérdeztük a fővárost is. Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze az észrevételekre reagálva elsőként elárulta, hogy valóban 2017-es adatokkal dolgoznak, ennek az a magyarázata, hogy a főváros és a Városliget Zrt. között minden kapcsolat megszakadt, és a beruházó a többszöri kérésre, majd felszólításra sem szolgáltatott adatokat. Ami a szabályozás elkészítését illeti, Bardóczi Sándor hangsúlyozta, a VÉSZ módosításán dolgozó Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft. száz százalékban fővárosi tulajdonú cég, így házon belül, a lehető leggyorsabban – tervezési közbeszerzés nélkül – tudják megalkotni a dokumentumot.
A civilek által kifogásolt környezeti vizsgálatról szólva a főtájépítész el-mondja, a kötelezően elvégzendő eljárást sokan keverik a környezetvédelmi hatásvizsgálattal. Ez utóbbi, ahogy az elnevezéséből is következik, környezetvédelmi szempontok szerint méri fel a területet, a környezeti vizsgálat azonban egy településrendezési szabályozás megváltozásának hatásait dokumentálja. Hozzáteszi, a környezetvédelmi hatásvizsgálat nem a főváros, hanem az Érdi Járási Hivatal hatáskörébe tartozik, amely sajnálatos módon nem látta indokoltnak, hogy a park átalakítása ügyében elindítsa a vizsgálatot.
A Városliget Zrt. által kiadott behaj-tási engedélyekről szólva a főtájépítész elmondja, ebben az ügyben a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság (FÖRI), illetve a Budapest Közút Zrt. az illetékes. A főváros álláspontja egyértelmű: a parkon belüli illegális vadparkolásra zéró tolerancia vonatkozik.
– Nagyon reméljük, hogy néhány bírságolás után mindenki megtanulja, a Ligetbe gyalog kell érkezni – fogalmaz.
Bardóczi Sándor a VÉSZ módosítása kapcsán rámutat, hogy az abban foglaltak visszamenőleg nem hatályosak, vagyis a már elvégzett munkákat az új szabályozás nem befolyásolja. A három még el nem kezdett építkezés leállításáról pedig úgy fogalmaz, az nem szakmai, hanem politikai ügy, a főváros csak a kormányfő ígéretében bízhat.A Városliget jövője tehát továbbra is ködbe vész, az elmúlt évtizedben a folyamatos változás volt az egyetlen biztos pont a Liget-projekt történetében. Ehhez hűen a bíróság információink szerint megsemmisítette a Dózsa György úti mélygarázs, illetve az egykori Közlekedési Múzeum visszaépítésével emelt Magyar Innováció Háza építési engedélyét.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2020/32. számában jelent meg augusztus 7-én.
